Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Római kor

két kis fülkét építettek, a boltvállaknál padkákat képeztek ki, az előcsarnok egyik falához padot építettek. A sírépítmény falai helyenként 2,20 m magasan ma is állnak. A dromosz terrazzopadlója hiányos, a sírkam ra padozatát teljesen tönkretették a későbbi „kincskeresésekkel". A bolygatásnak az eredeti temetkezések is áldozatul estek. A sírépítményt erősen visszabontott, elszántott köritőfal vette körül. A köritőfal tetejét, belső és külső oldalát a későrómai időszakban, a honfoglalás- és kora Árpád-korban ismét temetkezőhelynek használták. Az ásatáson részt vettek: Györgydeák György, Németh Andre, H. U. Nuber (Freiburg) hallgatóival. K. Palágyi Sylvia Nagyfüged - Piritó (Heves m.) Ld. 70. sz. 53/1. Nemesvámos - Balács (Veszprém m.) (XXXVIII). A villagazdaság I. sz. és X. számú épülete közötti területen hatodik éve dolgoztunk. A két épület közötti szintsüllyesztéssel lehetőség kínálkozott a legkorábbi épület falainak, illetve az I. számú és X. számú épület között futó falak egymást keresztező, vagy kiegészítő szakaszainak, periódusainak megfigyelésére. Az eltérő tájolású épület, az újabban talált fal alapján nagyobb kiterjedésű volt, mint ahogy eddig rajzolni tudtuk. Tisztáztuk aX. számú épület vélt bejáróját és az épületi, sz. helyisége slőtti É-i prafurnium környékét. A legészakibb falszakasz előtt falfestménytöredékeket, leborult vakolatfoltokat találtunk. A X. számú épület É-Ny-i negyede és az I. számú épület 24-27., 30. számú helyisége között későrómai (?)-középkori agyagboltozatú kemencéket sikerült részben feltárnunk. Az ásatáson részt vett: rfj. Trexler Jánosné. K. Palágyi Sylvia 53/2. Nemesvámos, K-I lakónegyed bővítése (Veszprém m.) (XXXVIII). A falu jelenleg kitűzött legkeletibb utcájának szélén vízvezeték számára egy DNyÉK-i árkot ástak ki. Ny-i metszetében beásásokat, tegulatöredékes réteget, vörösre égett foltokat, valamint két, egymással párhuzamosan futó római fal metszetét figyelhettük meg. A vízvezetéki árokban látott falak és telepjelensógek a Nagykút felett már korábban is megfigyelt római lelőhellyel vannak összefüggésben. K. Palágyi Sylvia 54/1. Paks-Csámpa (Tolna m.) (XLII). Az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet megbízásából régészeti kutatásokat végeztünk Paks-Csámpa területén. A limes-út nyomvonalának keresése és tisztázása volt a feladat. Az egyik metszetet a Csámpai pataktól kissé D-re végeztük, ahol átvágtuk a régi országutat. A kőzúzalékos réteg alatt előbb vastag kavicsos réteg, ennek alján pedig döngött 36