Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

40. Tokod-Nagyberek (Komárom m.) (X). A Hegyeskő (helyi elnevezése Nagyberek) É-i oldalában, egy Tokod községtől Ny-ra kb. 800 méterre benyíló vízmosásban, a Sárisáp felé vezető úttól fölfelé kb. 350 méterre található felsőpleisztocén korú ősgerinces lelőhelyen először 1960-ban végzett leletmentő ásatást Török Gyula régész és Jánossy Dénes paleontológus. Az akkor még működő kis travertinofejtő azóta megszűnt, így a horhos oldalát jócskán beborította a törmelék és a növényzet. A lelőhely azonosítása és letisztítása után került sor az újabb gyűjtésre 1990 júliusában, a leletek egy alsó, nagyobb, összefüggő travertino pad és egy fölső, kisebb blokk között lévő mészkőtörmelékes löszből kerültek elő, de az ásatás során bebizonyosodott, hogy a löszben másutt is vannak elszórtan csontmaradványok. Mind a nagyemlős (bölény, óriásszarvas, gyapjas orrszarvú, barlangi medve, stb.), mind a kisemlős leletek (szibériai pocok, örvös lemming, pocoknyúl, stb.) hideg faunaszakaszt jelölnek. Feltűnően sok a csonttöredék, illetve a csontszilánk, némelyik kissé szenesedett állapotban (a csonttöredékeket T. Dobosi Viola is megtekintette), ezen kívül megmunkálatlan kvarcit kavicsokat és egy viszonylag üde andezitszilánkot gyűjtöttem, de minden kétséget kizáróan emberi tevékenység nyomai nem kerültek elő. A lelőhelyről való további gyűjtés mindenképpen érdemesnek és érdekesnek Ígérkezik. annak ellenére, hogy a leletek inkább őslénytani szempontból értékesek, van remény arra is, hogy emberi kultúra nyomaira találunk. Gasparik Mihály 41. Túrkeve - Terehalom (Jész-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). 1989/90ben folytattuk a bronzkori teli-telep feltárását. Eredeti, 10x10 m-es szelvényünkben további két lakószintet bontottunk ki. A 4. szint fa-konstrukciós lakóházénak elbontása után az 5. szinten két, ÉK -DNy-i hossztengelyű épület részletét találtuk meg, a szelvény Ny-i felét üres tér töltötte ki. Az 1. sz. ház szélessége 450 cm volt, rövidebb, DNy-i vége ívelt záródású. Teljes hosszát nem ismerjük, a szelvénybe eső részen két helyiséget figyeltünk, közöttük cölöpszerkezetes fal volt. A DNy- i helyiséghez csatlakozott a kb. 160 cm széles előtér, melyet a 4-5 cm átmérőjű, 7-10 cm mély, félkör ívben sorakozó karólyukak tanúsága szerint csak kerítés határolt. A csak részben a szelvénybe eső ÉK-i helyiségben ovális, tapasztott tűzhely volt. Az 1. sz. házzal nem teljesen párhuzamos 2. swz. háznak csak töredéke került a szelvénybe, mely két helyiségre oszlott. Építéstechnikai érdekessége a deszka alapozású falszerkezet. A két épület kőzött 230 cm széles utca húzódott. Az 5. szint elbontása után bukkantunk rá a 6. szint vastag, égett omladékára. A törmelék alatt két, szintén ÉK-DNy-i irányítású ház igen rossz minpségű padlója bontakozott ki. A szinte teljues egészében feltárható 1. sz. ház négy helyiségét rekonstruálhattuk, közülük az egyik csak a keskeny „közlekedő" volt. Megfigyeléseink szerint az eredetileg két helyiséges épületet utóbb újabb hasonló beosztású házrésszel bővítették. Az épület mindkét fele külön bejáratú volt, közöttük nem volt átjáró. A két különböző építési periódusra utal, hogy a ház két 24