Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

19. Ikrény határa, 546. tripód (Győr-Sopron m.) (XI). A Rába folyó vonalától ÉNy -ra, Győr és Ikrény község határán az épülő M1 -es autópálya nyomvonalában a 125,45 és 125,65 km szelvények között, az 546. alappont mellett a badeni kultúra bolerázi csoportja településének feltárását kezdtük meg. A település feltehetően a Rába egyik őskori ágának magas partján fekszik, mintegy 250 m hosszúságban. A feltárandó terület 50 %- ának (5000 m

2) lehumuszolása után 75 objektumot regisztráltunk. Az objektumok legnagyobb része kisebb-nagyobb (0,5-6 m átmérőjű) kerek vagy ovális foltként jelentkezik, de előfordulnak sokkal nagyobb (25-30 m

2 területő) foltok is. Eddig nyolc sekély (30-40 cm mély) gödröt tártunk fel, melyekből a bolerázi csoport változatos kerámiaanyaga, nagy mennyiségű állatcsont, csont- és kőeszközök kerültek elő. Két gödör betöltésében embercsontokat is találtunk. Figter András 20. Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok m.) (XXXIV). A Zagyva-medencében 1989 őszén meg kezdett topográfiai munkálatok során a Zagyva alsó folyása mentén több helyen mezolit telepnyomokat lokalizáltunk. Jászberénytől 7,5 kmre DK-re, az egykori Zagyva partján, a mára már elszántott Káplár tanya mellett elhelyezkedő lelőhelyen hat leletkoncentrálódést észleltünk. Az ásatás az egyik településfolt részleges feltárására koncentrálódott. A szántás által bolygatott recens humusz (átlag -20-25 cm) és a közvetlenül alatta lévő szürke karbonátkonkréciós agyagréteg határán, illetőleg az agyagrétegben található a kultúrréteg. A lakófelszínen okkerrög, zömmel mátrai hidrokvarcitból, elvétve más kovából készült mikrolit szerszámok - köztük geometrikus mikrolitok -, magkövek és gyártási hulladék található. A talaj magas karbontáso közege kedvező körülményeket biztosított a vadászott zsákmányállatok maradványainak konzerválódásához. Az állatcsontok mellett tojáshéj, kagylók, csigák maradványai is előkerültek. A sztratigráfiai viszonyok, a gyártási technika és a típusos szerszámok alapján lelőhelyünket a késő mezolitikumba datáljuk. Az ásatáson részt vettek Tárnoki Judit régész, Császár Péter restaurátor, valamint a JATE régészhallgatói: Gáspár Judit, Pusztai Tamás, Varga Attila. Kertész Róbert 21. Jászfelsőszentgyörgy -Szúnyogos (Szolnok m.) (V). Kerékgyrátó Gyula terepbejárásai során a mai Zagyvát É-ról kísérő (balparti) parabola dűnesor több pontján pattintott kőeszközöket talált. A Szúnyogos lelőhely néhány méterre emelkedik a helyenként mocsaras lapály fölé, s a felszíni humusztakaró jórészt lepusztult róla. Szondázáasunkkor öt egymáshoz csatlakozó kutatóárkot nyitottunk. 90110 cm mélyen szabályos felsőpaleolit kultúrréteget találtunk. A rétegsor homok - homokos lösz - lösz váltakozása, a települési szint homok és lösz határán, a löszfelszín egyenetlenségeit kitöltő homok alján van. 15