Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1990. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/44. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1992)

Őskor

A telepen ló és szarvas maradványok, tojáshéj (fajd), okkerdarabok és elsősorban mátraalji hidrotermális nyersanyagokból készített felsőpaleolit eszközök vannak. Találtunk néhány obszidián szilánkot is. A lelőhely a harmadik hiteles alföldi paleolit telep. Rendkívüli jelentősége nem az eddigi tapasztalataink szerint szokványos telepjelenségekben, hanem topográfiai helyzetében rejlik. A feltárás folytatását tervezzük. Munkatárs: Csongrádiné Balogh Éva (Aszód, Petőfi Múzeum). T. Dobosi Viola 22. Kajárpóc - Pokolfadomb (Győr-Sopron m.) (XI). Az 1988-as kábelfektetési munka során, mintegy 120 m hosszú árokban több helyen is vastag patics omladék jelentkezett, a lengyeli kultúra kerámia töredékeivel. A feltárás során nagy mennyiségű omladékot találtunk, de házra, építményre utaló egyéb jelenségek nem kerültek elő. A leletek a lelőhely már ismert lengyeli időszakához tartoznak. Rezi Kató Gábor 23/1. Kengyel-Halastó (Szolnok m.) (XXXIV). Leletbejelentés nyomán 1989 októberében helyszíni szem lót végeztem a Kengyelhez tatozó Baghy-majortól úgy 2 km-re DNy-ra a régi Tisza-meder - ma Halastó - mentén. Itt a magaspart peremén egy kb. 80-100x10-15 m-es területen földmunkák folytak. Egyetlen paticsos foltot, gödröt vagy tűzhelyet figyeltem meg. A partrészen terepbejárás során térképezett őskori település nyomai találhatók. Cseh János 23/2. Kengyel - „Kiss-tanya" („Baghy- homok") (Szolnok m.) (XXXIV). 1990. augusztusában régészeti terepbejárást végeztem a község határában, melynek során a falutól D-re úgy 400-500 m-re, az egykori Tisza-meder magaspartján hamus foltokat figyeltem meg, többek között gepida pecsételt kerámiával. Ennek nyomán a Damjanich Múzeum szondázó - leletmentő ásatást folytatott itt (Kiss-tanya), valamint innen kb. 400 m-re D felé (Baghy-homok). A föltárások mind a két ponton 100-150 m hosszú partszakaszra terjedtek ki. 1. Kiss-tanya. A lelőhelyen megfigyelhető cca 25 objektumnyom közül nyolcra történt ráásás kutatóárok, majd szelvények - rábontások formájában. Egy késő bronzkori gödör, három késő vaskori objektum (házak és gödör), római kori telep-maradványok, két kora népvándorlás kori ház, késő középkori objektumok (gödör és kemence) jutott napvilágra. Szórványként díszített rézkori - Bodrogkeresztúri kultúra - cserepek is előkerültek. Legjelentősebbek a kelta és a gepida leletek. Két késő vaskori házat tártunk föl - az egyiket csak kis részletében -, amelyek Ny-K-i irányúak, téglalap alaprajzúak. 4,8x4 m és 2,75 m nagyságúak voltak. Az oszlophelyek a Ny-i és a 16