Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Őskor
minden részletében pontosan megfelel a középeurópai vonaldíszes kerámia, illetve a lengyeli kultúra sáncműveinek, az ún. Grabenanlagen-nek. Makkay János 40. Szeged - Tápé - Lebö (Csongrád m.) (XXIX). A Délalföldi későneolit kutatási program keretében 5x5 m-es rétegtani hitelesítő szelvényt nyitottunk a nagyobb kiterjedésű teli Lebö A-nak nevezett egyik települési centrumában. A bolygatatlan települési szintek szinte közvetlen a felszín alatt —30 cm-re jelentkeztek. Az átlag 210 cm vastagságú neolit rétegsor 17 települési szintre és több településfázisra oszlik. Legfelül egy leégett felmenőfalú ház került elő, az alsóbb szintekben az alapárkos házak részletei a jellemzőek. A legalsó településszintből itt is — mint Gorzsán — függőleges falú, mély alapárok indul sűrű oszlophelyekkel. Az egyes települési fázisok jól korhatározhatók az előkerült szilmegi, bükki, vincai importkerámia alapján. A feltárás a gorzsai ásatással párhuzamosan folyt, a résztvevő munkatársak így azonosak. Horváth Ferenc Szekszárd — Bogyiszlói út (Tolna m.) Lásd 116. sz. Szelevény — Bokonyapart (Szolnok m.) Lásd 90. sz. 41. Szentgál (Veszprém m.) (XXXVIII). Az 1986-ban megkezdett feltárást folytattuk a késő lengyeli telepen, három gödröt sikerült feltárnunk a területnek egy központi, kiemelkedő részén. Munkatárs: T. Bíró Katalin. Regenye Judit 42. Szolnok — Zagyvapart (Szolnok m.) (XXXIV). A város É-i határában folytattuk az előző esztendőben megkezdett leletmentő ásatást. Ugyanakkor a kutatott terület egy másik pontján későbronzkori (Halomsíros kultúra) urnasírt dokumentáltunk. A több korszak (szkíták, szarmaták, avarok) telepjelenségeinek megfigyelését eredményező munkát azonban a tavaszi árvizek miatt le kellett állítani. A teljes munkaerővel zajló leletmentés május végétől augusztus végéig tartott, melynek során a Zagyva-teraszon, 350—400 x 250— 300 m (hozzávetőlegesen 5 hektár) nagyságú területen 700-750 objektumot (házakat, gödröket, kemencéket, árkokat, kutakat, erődítésnyomokat stb. és temetkezéseket) regisztráltunk a neolitikum, a rézkor, a vaskor, a rómaikor és a népvándorláskor időszakából. Ugyanakkor a térség két másik pontján is dol20