Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Őskor

goztunk, ahol szkíta és szarmata telepjelenségeket figyeltünk meg. Az A és B felületcsoport térségében rézkori, vaskori, rómaikori és népvándorláskori házakat, gödröket és temetkezéseket tártunk fö. A zagyvaparti munkálatok keretében Zagyvarékas alatt két lelőhelyen Árpádkori kunyhóalapot és őskori gödröt leletmentettünk. Szolnokhoz közel egy kelta ház, valamint újkőkori és rézkori kemencék és gödrök kerültek elő. 1. Középső-neolitikum (AVK-Szakálhát). A terület K-i részén, hosszan elnyúló magasparti szakaszon egy jól körülhatárolható újkőkori települést tártunk föl. Zömmel kisebb-nagyobb, kerek és szabálytalan formájú gödrök jelentkeztek hol sűrűbben, hol ritkábban. A humuszban helyenként nagyobb paticsfoltok tűntek elő minden további, megfogható objektum nélkül (egy részük rézkori is lehet). Észleltünk ugyan egy oszlopszerkezetes építményt, ennek megítélése, hovatartozása azonban problematikus. Az objektumokból igen gazdag emlékanyag (kerámia, állatcsont stb.) került ki. 2. Korai rézkor (Tiszapolgári kultúra). Ugyanott, ahol az előző település elhelyezkedett, hasonló kiterjedésű rézkori falu nyomai bukkantak elő. 3. Korai vaskor (szkíták). A korszak leletei a terület több pontján (4—5 helyen) mutatkoztak. Az objektumok csoportokat alkotva kerültek térképezésre, reprezentálva ezzel a tanyaszerű vagy tanyacsoportos települési formát. A földbe mélyített házak négyszögletes, átlag 15 m

2 alapterületű, különböző oszlopszerkezettel készült építmények voltak. 4. Rómaikor (szarmaták). A korszak középső időszakából mind telepnyomokat, mind pedig temetkezéseket tártunk föl. Egy korabeli temetőt sikerült közel teljes egészében kiásnunk, D—É-i tájolású sírokkal, körárkokkal. 5. Korai népvándorláskor (gepidák). A korszakból ebben az esztendőben telepjelenségeket dokumentáltunk. Az objektumok elhelyezkedése tanyás ill. tanyacsoportos formára utal. A földbe süllyesztett kunyhók 10-15 m

2 alapterületűek, négyszögletesek, különböző oszlopszerkezetes megoldással. Egyikükben tűzhely is volt. Közelükben néhány gödör és kút került föltárásra. Egy fazekaskemencét is kibontottunk égetőterével és munkagödrével. 6. Késő-népvándorláskor (avarok). A korszak településmódja a megfigyelések alapján egyezik az előző időszakok struktúrájával. Néhány veremházból, gödörből és szabadtéri kemencéből álló tömbök rajzolódtak ki. A tűzhely és kemence nélküli, átlag 10 m

2-es, négyszögletes kunyhók többféle szerkezettel épültek. A kerámiában kevesebb korongolt áru, döntően durva, kézzel formált fazék, sütőharang, cserépbogrács stb. fordul elő. Egyéb leletek: malomkövek, nehezékek, orsók, állatcsont. 21