Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Őskor

A két tüzelőcsatornás, ép rostélyú kemence munkagödrében talált edények segítségével a LT C korra keltezhető, míg a másik ugyanilyen korú kemence feltehetőleg füstölőként másodlagos felhasználásra is került. Pattantyús Miklós (ELGI) protonmagnetométeres méréseket végzett a telep kiterjedésének meghatározása céljából. Márton Péter (ELTE TTK) a kemencéből vett mintákat archaeomágneses korhatározásra. A házak betöltéséből iszapolásra került anyag különböző biológiai vizsgálatokat tesz lehetővé. Az ásatáson munkatársként részt vettek: Wollák Katalin (MNM) és W. Kiss Zsuzsa (MTA Rl), valamint Almássy Katalin, Németh Gabriella és Szende Katalin régészhallgatók. Jerem Erzsébet 37. Sümeg, legelő (Veszprém m.) (IV). ATapolca-Celldömölk vasútvonal Ny-i oldalán 1987 júniusában rövid szondázó ásatást végeztünk a területen, ahol a korábbi években terepbejárások során sok tűzkőszilánk, tűzeszköz háziállatcsont és számos őskori és középkori cserép került elő. A lelőhelyen lévő kis domb K-i lábánál húzott kutatóárkok leletmentesek voltak. A területen folyó virágföldkitermelés gödreiben továbbra is sok tűzkőszilánkot és -eszközt gyűjtöttünk. Bácskay Erzsébet 38. Süttő - Fatelep (Komárom m.) (XXXVI). 1987 novemberében a Balassa Bálint Múzeum Barlangkutató Csoportjának részvételével leletmentést végeztünk Süttőn, a Fatelepen, ahol beton derítő építése közben egy, a középsőbronzkori mészbetétes kultúrához tartozó urnasír került elő. A veszélyeztetett területen több sírt nem találtunk, így valószínű, hogy a temető a másik irányba folytatódik. Kövecses Varga Etelka 39. Szarvas 38. lelőhely (Békés m.) (XLI). Az 1987. évi ásatás célja a sáncmű alaprajzának és belső szerkezetének pontosabb megállapítása volt. A feltárás elsősorban a belső tér K-i és D-i részére terjedt ki. A széles sáncároknál bejárati részt nem sikerült találni. Megállapítottuk, hogy a paliszádárok folyamatosan halad körbe, és rajta kívül — a széles sáncárok és a paliszádárok között — egy, a paliszádon belül két cölöpsor volt. A paliszádárok alján szintén megfigyeltük a hajdani cölöpök helyeit. A legbelső területen most sem találtunk semmiféle jelenséget. A leletanyag a tiszapolgári kultúra legkésőbbi, illetve a bodrogkeresztúri kultúra időszakába tartozik. A sáncmű 19