Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)
Közép- és újabb kor
szélesítették a XV. sz-ban. Felhasználták az elbontott D-i fal faragott kőanyagát, melyek között egy festett is volt. A XV. sz-i templom fent említett és korábban is ismert részletein kívül két saroktámpillér alapozása került elő a D-i oldalon. A negyedik és ötödik építési periódus ismét két irányú bővítést jelentett. A török pusztítás után a XVIII. sz. elején szentélyét és sekrestyéjét újjáépítették és beboltozták, befalazták a gótikus nyílásokat és három új félköríves ablakot nyitottak, a karzatot , kis körablak világította meg. A templomnak ekkor festett famennyezete volt. Mai formáját a XVIII. sz. második felében nyerte, amikor Ny-i irányban történt a bővítés, felépült a Ny-i torony, a hajót beboltozták és a boltszakaszoknak megfelelően nagyméretű ablakokat nyitottak az É-i és a D-i oldalon. Az É-i ablakokat az 1969-es helyreállításkor falazták be, az 1987. évi tatarozáskor a D-i oldal gótikus saroktámpillérei, a hozzájuk csatlakozó K-i és Ny-i falelválások, valamint a gótikus és korabarokk nyílások bemutatása készült el. Mezey Alice 212/1. Veszprém - Szeglethy u. 7. (Veszprém m.) (XXXVIII). Egy múlt század végén épült ház elbontott alapjában ÉNy—DK-i tájolású vázat bolygattak meg a munkások. A csontok nagy részét már kidobálták, így csak a sír helyét tudtuk rögzíteni. Ugyancsak az alapfalban két, textilbe csavart ép későközépkori edényt találtunk, valamint vas szerszámot, égett kötéldarabokat, edénytöredékeket, állatcsontokat. S. Peremi Ágota 212/2. Veszprém - Vár (Veszprém m.) (XXXVIIL . A veszprémi várban (MRT.2.51/1. 1. hely) a ppk-i palota (Tolbuhin u. 16.) É-i traktusának Ny-i homlokzata előtt kb. 40 m 2-es területet tártunk fel. A sziklafelszín 2,20—2,40 m mélyen jelentkezett. A szikla felett, mintegy 20 cm-rel két 1—1,20 m átmérőjű, kerek, bronzkori anyagot tartalmazó szemétgödröt találtunk. A szikla feletti 1,20-1,30 m vastag, sötétbarna földréteg őskori (zselizi és bronzkori) anyagot tartalmazott. Előkerült egy É-D-i és egy Ny-K-i irányú falak által alkotott sarokrész, feltehetően a középkori palota maradványa. (Falvastagság 2-2,20 m, alapozás a sziklán.) A fal K felé a barokk palota alá fut, D felé pedig folytatódik a feltáratlan területen. A Turco-féle metszettel ellentétben az épület itt Ny felé nem terjedt tovább (?), vagy esetleg kapualj szakította meg (?). 109
