Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

A szelvény K-i részén, 90 cm mélyen, részben a falak csonkjaira is ráhúzódva vörös, apróköves járószint jelentkezett (XVI—XVII. sz.), amely Ny és részben É felé folytatódik a fel nem tárt területen is. E járószintbe vágva több cölöplyukat (XVII. sz.) figyeltünk meg. A járószint feletti feltöltés XVII— XIX. sz-i kerámiát tartalmazott. A ppk-i palota Ny-i zárófalával párhuzamosan, attól 1,20 m-re Ny-ra előkerült a Tummler-féle téglacsatorna maradványa (1766-1767.). A barokk járószint itt a mainál kb. 20-30 cm-rel magasabb volt. Az É-D-i irányú középkori fal K-i oldalán, a szikla felett 10—20 cm-rel XVII. sz-i leletanyag jelentkezett. A bolygatás oka ismeretlen, nyoma a metszetben jól megfigyelhető volt. Rainer Pál 213. Vértesszentkereszt, bencés apátság (Komárom m.) = Oroszlány (XXXVI). A bencés apátság régészeti feltárási munkálatai 1964—71 közötti időben folytak. A nagyszabású kutatási munka során a XII. sz-i korai egyenes szentélyzáródású templom a korai kolostorral, a XIII. sz eleji díszes szerzetesi templom és a XIII—XVI. sz-i kolostorépület többnyire eddig még ismeretlen maradványai kerültek felszínre. A Ny-i kolostorszárny és környezetének területén viszont korábban csak szondázó kutatást végeztünk, most itt folytattuk a munkát. A XII. sz-i román kolostor megmaradt falait kitisztítottuk, és további részleteit kerestük. Megállapíthattuk, hogy a XII. sz-i kolostor falait felhasználták a XIII. sz. első harmadában az új nagyméretű kolostor Ny-i szárnyának kialakításához. A korai kolostor falaihoz csorbázattal és nagyobb alapozással épült ki az új XIII. sz. első harmadára tehető kolostorszárny, amely egészen a templom előcsarnokáig húzódott. A tractus K-i falán egy márványküszöbös, befalazott bejáratot is találtunk, mely a XIII. sz-ból származik, és az udvar felé biztosította a közlekedést. A Ny-i épületszárnyban helyezkedett el a konyha és a refektórium. A megfigyeléseinket főleg csekély alapfalak és negatív falak alapján tehettük, mivel a XV. sz. végén, a dominikánus időszakban a Ny-i épületszárnyat teljesen lebontották, és az É-i szárnyon épültek fel, a korábban a Ny-i szárnyon működő helyiségek. Ez utóbbiak viszonylag jó állapotban maradtak fent. A XII-XIII. sz-i kolostor némi falrészletét beépítették, felhasználták a XV. sz-i kolostor kialakításához (pl. konyha, Ny-i kerengőfal). A Ny-i oldalon a lebontott épület helyén a területet elegyengették, az árok vonalát kifelé haladva feltöltögették. A XIII. sz-i kerítőfal is lebontásra került csak némi alapfalait találtuk meg. 110