Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1987. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/41. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Közép- és újabb kor

210/3. Vác - Vár (Pest m.) (XXVII). 1987-ben tisztáztuk a várfal vonalát. Egy 1680-ból keltezett mérnöki felmérés szerint a legbelső, kőből épült erődítményvonal DK-on egy négyszögletes toronnyal indul. E torony, törökkori tégla téglaépítmény falait tártuk fel, most szétrobbantott D-i sarkára bontottunk rá. Ehhez csatlakozik a DK-ÉNy-i irányú első falszakasz (38 m hosszú), középkori építmény. A leletanyag az elmúlt években előkerültekhez hasonló, s elsősorban újkori töltésből jött elő: XIV-XVI. sz-i magyar, XVIXVII. sz-i török kerámia és ismét sok kétfejű sasos díszű kályhacsempe töredékek. Építkezés előtti kutatást végeztünk a Géza király tér 5. sz. telken. A 7. sz. ház ÉK-re néző fala előtt vízszintes XV. sz-i rétegződésekbe belemetsző árokbetöltés mutatkozott metszetben: ez a DNy-ÉK-i irányú várárok, a tér házsora szélének vonalában húzódik. Az árok egy toronyféle építményhez tartozik. Ennek két, egymással tompaszöget bezáró fala a ház ÉK-re néző fala, sarka, és ÉNy-ra néző fala alatt van. Itt a házat szinte rá alapozták. A torony alapfala nagy kváderekből szinte egy tömbként van megépítve, felmenő falának két sor — kisebb — kváderét is megtaláltuk. Feltételezzük, hogy ez a barbakán. Tettamanti Sarolta 211. Verseg, rk. templom (Pest m.) Arányi Lajos 1876. évi felvétele óta ismert a szakirodalomban a mai formájában barokk templom középső szakaszának középkori eredete. A XIII. sz-i ívsoros párkány és kváderfal az É-i oldalon, a szemöldökgyámos kőkeretes gótikus ajtó és két XV. sz-i kőcímer a D-i oldalon. (Az egyik sárkányrendes Báthory címer.) Dümmerling Ödön és Várnai Dezső 1969-ben egy tatarozás jellegű felújítás kapcsán végzett itt homlokzatkutatást. Kutatási eredményeik — két csúcsíves gótikus ablak, korabarokk ablaknyílások a D-i hajófalban — az akkori felújításkor bemutatásra kerültek. 1987-ben sajnálatos módon ismét csak külső kutatás volt végezhető. Hitelesítettük az 1969-es kutatás eredményeit és a szűkös lehetőségeken belül igyekeztünk pontosítani azokat. A kutatás során öt fő építési periódust sikerült különválasztani. Az első kis falusi templom a XIII. sz. első felében épült, szépen faragott kváderfala és ívsoros párkánya az eredeti lábazattal az É-i oldalon maradt meq, ezt valószínűleg a XIV. sz-ban Ny-i irányban meghosszabbították az elrontott Ny-i homlokzati fal kváderköveinek felhasználásával és új, magasabb labazat készítésével. A két építési periódusban így kialakult templomot D-i irányban 108