Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Népvándorlás kora

Gyomaendrőd 119. sz, lelőhely (Békés m.) Lásd 22/2. sz. Gyomaendrőd 133. sz. lelőhely (Békés m.) Lásd 22/3. sz. 114. Gyomaendrőd, Endrőd 157. lelőhely (Békés m.) (XLI). A szarvasi út melletti Szigetvári tanyán, annak lakóépülete mellett, 1983-ban, gödörásás közben két csontvázat találtak. Ezen a helyen feltárásunk a két tönkretett sír maradványán kívül még három késő avar korinak meghatározható csontvázas sírt eredményezett, amelyek nagyobb temető részletei. A feltáráson részt vettek: Sz. Sirinszkij, K. Szmirnov (Moszkva), Szimonova E., Heltai Á. régészek, valamint D. Wolsky Mária felmérő-rajzoló. Erdélyi István Gyula-Dobos u. (Békés m.) Lásd 96. sz. 115. Jászapáti-Nagyállás út (Szolnok m.) (XXXIV). Tovább folytattuk az 1982-ben megkezdett avar temető feltárását. A feltárt sírok száma megközelítette a 300-at. Az 1986-os évben feltárt sírok közül kiemelkedett az a gazdag férfisír, melyben egy aranyozott ezüst ún. „akaláni típusú" övgarnitúra, csontlemezekkel díszített tegez, varkocspánt, kétélű kard mellett egy bizánci aranysolidus hamisítvány is előkerült. Egy másik gazdag férfisír fő lelete a temető első szablyája volt. Madaras László 116. Kehida-Központi tsz-major (Zala m.) (XIX). Folytattuk az 1985ben előkerült avar kori temető ásatását, ez évben a 30—94. sírokat tártuk fel. A temetőben egy tehetősebb, katonai feladatokat ellátó (határvédő?) közösség halottai nyugodtak. A férfiakkal kardot, szablyát, lansaxot, lándzsát, baltát, nyílhegyeket, íjat és díszes fegyveröveket adtak a másvilági úthoz, a sírok lábfelőli végében többnyire eltemették a harcos lovát is, s gyakran ott feküdt az elhunyt asszonya is a sírban. A lovak felszerelése csak zabla és kengyelek vol65