Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Népvándorlás kora

tak, néha itt, gyakrabban azonban a halottal egy sírban kerültek elő edények. A nők ékszerei bikonikus gyöngyök, szemesgyöngyök, néha díszesebb ezüst függők és majd mindig ólomcsöv/ecskékből álló fejdíszek. A sírok tájolása Ny—K. Hasonló tájolással kerültek elő ebben az évben ezek felett a VII. századra keltezhető sírok felett a IX. század első feléből származó csontvázas és hamvasztásos sírok. Utóbbiakat jellegzetes kései függők, amfora, és többtagú rúdgyöngyök keltezik. Az ásatáson részt vett Némethi Mária egyetemi hallgató. Szőke Béla Miklós— Vándor László 117. Kunpeszér—Zsidóhegy (Bács-Kiskun m.) (XV). A kavicsbányától ÉNy-ra fekvő lelőhelyen Ny-i szélének bontásával befejeződött a késő avar lakóház feltárása. Lemélyített aljáról és a rajta kívül eső gödörből a díszített peremdarabok, hullámvonalas oldaltöredékek mellett orsógomb és állatcsont töredékek kerültek elő. Horváth Attila-H. Tóth Elvira 118. Lesencetomaj-Piroskereszt (Veszprém m.) (XXXVIII). MRT 1. 28/3. Folytattuk az 1985-ben elkezdett ún. Keszthely-kultúrás temető feltárását. Az ásatás újabb 57 sírt eredményezett. A jellegzetes mellékleteken kívül (kisebb-nagyobb ezüst vagy aranyozott bronz kosaras fülbevalók, bronz stílustűk, vas és bronz karperecek, többsoros nyakláncok stb.) vasabroncsos vödör, övgarnitúrák, korongos és S alakú fibulák, gyereksírokból agyagedények kerültek elő S. Perémi Ágota 119. Lukácsháza (Vas m.) (XXXV). Az avar kori temető kiterjedésének meghatározására törekedtünk. A lelőhelyen egymásra merőlegesen húzott kutatóárkokkal és a bennük mutatkozó sírfoltok feltérképezésével sikerült körülhatárolni azt a kb 50x50 méteres háromszög alakú területet, amelyen még hozzávetőlegesen 200—250 sír előkerülésére számíthatunk. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a homokbánya a temető egy részét elpusztította. Az idén feltárt 66