Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1986. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/40. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1988)

Római kor

jait vágták. Előkerültek a városfalon belüli első, a városból kivezető úttól K-re lévő épület falai is, melynek feltártuk a korábbi periódushoz tartozó falfestményes helyiségét, valamint vízlevezető csatornáját. Zsidi Paula 72/4. Budapest-lll. Árpád fejedelem u.-Lajos u. 167. (Ill), közötti területen, az óbudai zsinagógától É-ra. A feltárásra az oda tervezett szálloda területén, mintegy 4000 m

2 felületen belül került sor. Az eddigi — még befejezetlen feltárás eredményeképpen — előkerültek az óbudai ala tábor É-i védművei és É-i kapuja (porta principalis sinistra), valamint a bal praetenturában lévő kaszárnyaépületek részletei. Az eddigi eredmények alapján meghatározható a principia épületének helye s közelítő pontossággal a porta praetoria elhelyezkedése is. A tábort az aquincumi légióstábor felépülése után használták. A római kori munkákban Facsády Annamária működött közre. Németh Margit 72/5. Budapest—

III. Magyar Lajos u. 4-12. sz. (Ill) ház K-i oldalán húzott távfűtő árokban. A távfűtőárok az aquincumi canabae már többször is megfigyelt ÉD-i irányú utcájának Ny-i szegélyén húzódott. Az utcáról nyíló épületek bejárati része került elő, több helyen a II —IV. században több ízben elvégzett átépítésekre utaló rétegsorral. A távfűtőárok D-i szakaszán kemence elplanírozásából származó tegulás-paticsos réteg mutatkozott. • Németh Margit Budapest—

III. Mocsáros dűlő Lásd 10/1. sz. 73. Decsihegy-Kútvölgy (Tolna m.) (XXXI). Szabó Géza tanyáján a ciszterna gödrének ásásakor római kori téglasír került elő. A fiatal nő csontváza mellett talált ékszerek és Constantinus érme a sírt a IV. század közepére datálják. Szabó Géza 39