Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

kutattuk az épülettől É-ra lévő kertben korábban már több részletben megtalált K-Ny-i irányú törtköves középkori fal K-i folytatását. Az itt húzott kutatóárokban lehetőségünk volt a középkori külső és belső szintek meghatározására is. Ugyanitt elékerült az említett fal egy nagyobb ledőlt maradványa is. A plébániaház ÉK-i sarkának középkori sarokarmirozásában egy K-i irányba tartó — ugyancsak tört kőből épített — fal csatlakozik, amely az épület második középkori építési korszakához tartozik. Az ásatásból nagy mennyiségű késő középkori mázas és mázatlan kerámia és néhány mázas gótikus kályhacsempe töredéke került elő. G. Sándor Mária — Gerö Győző Mezőlak (Veszprém m.) Lásd 135. sz. 177. Mesteri, rk. templom (Vas m.) (XXXV). Felső-Mesteriben Szent Mihály arkangyal tiszteletére építették a templomot bronzkori telepre a XIII. sz-ban. A falkutatás során előkerültek a D-i oldalon a román kori ablakok, a Ny-i kapu, a toronyba vezető kapu és ásatáskor a Ny-i torony alapfalai. Az 1698-as Canonica Visitatio a templomot elhanyagoltnak írja le. Csak szentélye boltozott, padozattal ellátott. Tornya elpusztult. 1698- 1754 között helyreállítják. 1754 és 1781 között építik a sekrestyéjét, ekkor törik át a szentély É-i falát is. A XIX. sz-ban a falakon keletkező repedések miatt, valószínűleg statikai meggondolásokból a környező temető földjét a templom D-i és É-i fala köré halmozzák. Ekkor helyezik el a faharanglábat a templom D-i homlokzata elé. Konzulens: Valter Ilona régész. Munkatársak: Derdák Ferenc geodéta, Kiss E. Csaba restaurátor, Tóth Csaba festőművész. Hajmási Erika Miskolc—Széchenyi u. (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Lásd 87. sz. 98