Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

175. Márianosztra—Toronyalja (Pest m.) (XXXVII). A Toronyalja nevű, Szt. Mihály tiszteletére szentelt pálos kolostor romjai a D-Börzsönyben, Kóspallagtól D-re, a Malomvölgyi patak partján találhatók. A kolostort 1381-ben már álló épületként említik. 1538-ban Zápolya János kúriát adományoz a kolostornak Szokolyán. A Börzsöny területe az 1540-es években került török uralom alá. Igy az épületegyüttest ezekben az években hagyhatták el a szerzetesek. Az egész romterületet öreg erdő fedi. A felszínen csupán falomladékok jelzik az egykori falak helyét, irányát. A topográfiai szondázó ásatás során a templomot, az egyik cellát és a kutat vizsgáltuk meg. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródott, kívül két támpillér került elő. Falai 170—180 cm magasan maradtak meg, belül a vakolat maradványai is megfigyelhetők. Padozata habarcsos öntött padló volt. Alatta előkerült egy korábbi, szintén sokszögzáródású, de kisebb templom szentélyrészlete, valamint a későbbi templomhoz tartozó, teljesen feldúlt sír részlete. A hajó bejárata a Ny-i oldalon volt. Belseje erősen bolygatott, így a padlótéglával fedett padozat csak helyenként maradt meg. A cella padozata öntött, habarcsos padló. ÉNy-i részén egy szeneskályha omladékát találtuk meg. Feltártuk a kolostor 19,90 m mély kútját. Belső átmérője 140 cm. A kővel bélelt kútban 14 m mélységben jelentkeztek a középkori leletek. Az edényeken, kályhaszemeken, vasleleteken kívül megtaláltuk a kő kávadarabokat és igen sok fa gerendát is, amelyek egy része a kút felépítményéhez tartozhatott. Az ásatás során tehát tisztázódott a templom alaprajza. Az 1. templom valószínűleg a XIII. sz. folyamán épülhetett, a 2., amely a XVI. sz. első felében pusztult el, az építési tagozatok alapján a XV. sz-ban épült. Miklós Zsuzsa 176. Mázaszászvár-Szászvár-Vár (rk. plébánia) (Baranya m.) (XXIV). Az 1985. évi munka során a plébánia-ház földszinti helyiségeiben végeztünk falkutatást, amelynek során az épület jelentős középkori részleteit sikerült feltárnunk, valamint a D-i és a K-i homlokzaton. Folytattuk a korábban megkezdett ásatást is az épülettől É-ra elterülő kertben. Az épület D-i, valamint a K-i homlokzatának D-i szakaszán végzett falkutatás során középkori részletek nem kerültek elő. A ház K-i homlokzatán álló jelenlegi lépcsőtorony D-i homlokzatán végzett falkutatás eredményeként megtaláltuk a torony DK-i sarkának középkori sarokarmirozását. Igy ezzel lehetővé vált az épület középkori alaprajzának pontos körvonalazása. Az ásatás kapcsán tovább 97