Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

159. Egy házashollós - r.k. templom (Vas m.) (XXXV). A templom külső tatarozását megelőzően kisebb falkutatást végeztünk az épület külsején. Megállapítható volt, hogy a legkorábbi rész a zömök, négyszögletes, többszintes torony, amely a XIII. sz. közepén épült. Alapozása kő, a felmenő fal téglából készült. A török időkben a templom erősen megrongálódott, és a barokk újjáépítés alkalmával szó szerint az alapokból építették újjá a hajót tört kőből. A torony két kis csúcsíves kő ablakát a hajó É-i és D-i falába helyezték, mintegy két méter magasságba. 1850 körül elbontották a szentélyt (amely feltehetően félköríves volt) és K felé még egyszer akkorára bővítették a templomot, félköríves apszist építve. A D-i oldalon álló sekrestye is ekkor épült. Valter Ilona 160/1. Esztergom—Alsósziget (Komárom m.) (X). Az 1979 óta tartó feltárást folytattuk a középkori apácakolostor területén. Ezúttal a feltárt területektől Ny-ra dolgoztunk, ahol külső szinteket találtunk és egy külső formájú kemencét, faragott mészkövekből rakott előtérrel (füstölőkemence?). A terület É-i szélén, egészen a Duna árterében K-Ny-i irányú, erőteljes falalapozás került elő, — D felé csatlakozó falakkal — ez a kolostorépület külső fala lehetett. A D-i részen a tavaly feltárt XII. sz-i, K-Ny-i irányú hosszú épület D-i falát mindkét irányban meghosszabbították, ennek csak kiszedett, 2,8 m mélységig lenyúló árkát — a kiszedett fal törmelékével betöltve — vágtuk át három helyen. Néhány szelvénnyel rányitottuk a kolostorépület és a templomtól D-re levő temető közötti részre, külső szinteket találtunk, elbontott falak maradványaival Az ásatáson résztvett Trunk Károly és Szemán Attila, valamint Petényi Sándor egyetemi hallgató. Lovag Zsuzsa 160/2. Esztergom - Bajcsy Zs. u. 35-37. (Komárom m.) (X). A Fürdő Szálloda építésekor (1840-42) a Hévíz-tó meleg forrásvizeit alagútrendszerbe foglalva vezették a fürdőkhoz, ill. malomhoz. A kb 475 m hosszú alagút két pontján vizsgálatokat végeztünk barlangászok segítségével. A Bajcsy Zs. út 35. sz. ház előtti részen az úttest alatt kb 4 m mélyen kettős, szűk csatornává szűkül az alagút. Ezen a helyen középkori átereszt feltételeztünk, amelyen a Szt. Tamás hegy lábánál lévő, Árpád-korban már említett meleg fürdő vize a 86