Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Római kor

69/1. Dunaújváros—Fűzfás dűlő (Fejér m.) (XXX). 1985 tavaszán családi házakat kezdtek el építeni a dunaújvárosi Fűzfás dűlőben. Mivel már 1956-ban római kori villa nyomai kerültek elő (E.B.Arch. Ért. 85/1958/87), ezért szükségessé vált a terület egy részének régészeti feltárása. A leletmentés során előkerült egy 26x5x18,5 m nagyságú épület maradványa. Sajnos a felszín a többszöri szőlőtelepítés és az erős lejtés miatt erősen lekopott, így az épület nagy részénél csak az alapozás nyomait lehetett megfogni. Az alapfalak elrendeződése alapján egy öthelyiséges nagyobb épületre gondolhatunk, oldalán egy rizalitszerű kiugróval. Az épület északkeleti oldalán egy tornácszerű építmény volt, valószínűleg féltetős megoldással fedték le, s kétoldalról nyitottan hagyták. Az épületből és környékéről meglehetősen jellegtelen II —IV. sz-i kerámia került elő. Előkerült viszont az egyik kis méretű helyiségből — a tornácos rész mellett — a feltételezhető padlószintről egy Valens érem (RIC 7b/2) és ugyanezen helyiség ÉK-i falának alapozásából egy I. Valentinianus érem (RIC 15a/10). Valószínű, hogy az épület egy villa rustica része volt, a III. sz-ban építették, majd a IV. sz-ban vagy megújították vagy pedig újabb helyiséget csatoltak hozzá. A villától DNy-ra kb. 25 m távolságban újabb falmaradványok jöttek elő, de kiterjedését nem lehetett megállapítani. A villától kb. 250 m-rel nyugatabbra előkerült három sír. Az egyiket a földgépek sajnos szétdúlták, és így csak egy a IV. sz-ra keltezhető szürke kis csupor maradt belőle. A viszonylag épen maradt férfisírban egy hagymafejes fibula, a nőiben pedig karperecek, gyöngyök és egy fülbevaló került elő. A sírokat a IV. sz-ra lehet keltezni. A villától Ny-ra egy szemétgödör jött elő szokványos római kerámiával. Előkerült a gödörből egy barázdált gyöngy és egy Elagabalus érem is. (BMC 225.). Zarnóczki A ttila 69/2. Dunaújváros, Intercisa-castellum (Fejér m.) (XLVII). Az óvárosi dunai magaspart rendezésével összefüggésben ki kellett ásnunk az erőd területén húzódó felszíni vízelvezető árok nyomvonalát. A sekély árokban — már a felszín alatt közvetlenül — a Mahler Ede 1908-ban kutatott épületkomplexumának egy részlete bontakozott ki (ennek megmentése végett az árok nyomvonalát meg is változtattuk): feltártuk egy másik épület hypocaustumának egy részét, továbbá korábbi ásatások — leginkább rablóásások nyomaira bukkantunk. B. Horváth Jolán 40