Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Római kor

69/3. Dunaújváros- Martinovics utca (Fejér m.) (XXX). 1985 júliusában az intercisai nagy római temetőhöz tartozó még fel nem tárt területen vízve­zeték-fektetési munkálatok kezdődtek. A beruházás gyorsított üteme miatt a feltárást csak a gépi munkával egyidőben lehetett folytatni. A régészeti kutatás során előkerült 25 sír, amelyből három hamvasztásos volt. A csont­vázas sírok nagyrészét jóformán teljesen feldúlták: feltehetőleg újkori bolyga­tásnak estek áldozatul. Megnehezítette a feltáró munkát, hogy a csatorna nyomvonala a kövezett út alatt haladt, így oldalirányú rábontásra nem volt lehetőség. Sok esetben a sír helyzetét csak az árok oldalfalában lévő foltból lehetett megállapítani. Munkatárs: B. Horváth Jolán, Pásztor Emilia, Hatházi G. Zarnóczki A ttila 70. Kapospula—Alsóhetény (Tolna m.) (XIV). 1985-ben az erődben és a temető területén végeztünk feltárást. A D-i erődfalon meghatároztuk az egyik oldaltorony helyét, az erőd belsejében, a műhelynegyedben egy kenyér­sütőkemence csoportot tártunk fel. A temetőben folytattuk az 1984-ben megtalált sírkápolna és a környező temetkezések feltárását. Meghatároztuk a sírkápolna alaprajzát. Az építmény 23,5 m hosszú és két traktusból áll. A DK-i szárny hatszögletes, az oldalfalakhoz félköríves apsisok és négyszögletes helyiségek csatlakoznak. Az ÉNy-i oldalán nyílik a bejárat, a két oldalához egy-egy nagy félköríves apsis csatlakozik. A falak téglából épültek: a küszöb­kő korábbi sírkő volt, amelynek azonban csak a habarcsban őrződött meg a lenyomata. Az ÉNy-i szárny belső terét díszesen képezték ki: padlója jó minőségű terrazzó, falait kék alapon virág- és csillagmintákkal festették ki, berendezése márványból volt. Az ÉK-i apsisban két téglasírt tártunk fel. A hatszögletű traktus díszítetlen, padlója sem volt. Ebben a részben temetkezés sem került elő. Tehát azok. akik számára a sírkápolnát temetkezési helyül emelték, elhagyták a területet, és ezért további eltemetés nem történt. A ham­vasztásos sírok száma 10-re emelkedett. A kápolna falai több esetben vágják a hamvasztásos sírokat: ezért ezek a temetkezések kétségtelenül IV. sz.-iak. A csontvázas sírok száma összesen 34. A kápolna közelében igen jól meg­épített téglasírok voltak, melléklet nélkül. Az egyik sírból textilmaradványo­kat sikerült megmenteni. A halott arcát aranyszállal hímzett kendővel takar­ták el. Az aranyszál a szokásos technikával készült: az aranyhuzalt selyem­41

Next

/
Thumbnails
Contents