Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

191. Segesd (Somogy m.) (XIV). 1985. nyarán folytattuk a Segusd-on először 1330-ban civitás-ként, azaz városként, majd 1389-től 1417-ig királynéi mezővárosként, illetőleg 1690-ig oppidum-ként szereplő település feltárását. Az 1984-ben megtalált: 6,4x9,35 m-es, gyalog és gazdasági bejárattal rendelkező pince felett egy több, legalább két-háromszintes, XIV—XV. sz-i gótikus faragványokkal ellátott téglaépítmény lehetett. Az épület bizonyos szintjeit gerenda-mennyezet, másutt — a gótikus bordákkal díszített — boltozat választhatta el egymástól. Végső soron az általunk feltárt, rangosabbnak tartható épület kora megegyezik — az 1395—96-os oklevelekben emlegetett — a főrangúak kezében lévő segesdi kúriák korával. 1985-ben a gótikus épülettől D-re az ún. Baracsi földön nyitott 15—24. sz. kutatóárokkal, illetőleg a XXI—XXV. sz. szelvényekkel a segesdi középkori városközpontot kutattuk. Itt középkori épületszárnyakhoz tartozó téglafalmaradványok, valamint különböző korú, égéssel elválasztott téglaszintek, járószintek húzódtak. Ezek egyike egy nagyméretű (11x11 m-es), Ny—K-i irányú, két traktusos épület, magtár lehetett. (Középkori búza, rozs, zab és árpa megszenesedett maradványai kerültek elő itt nagyszámban!) A széles, ferdén futó téglafalmaradványoktól (a cimeterium falától!) D-re Ny—K-i tájolású, koporsómaradványokat mutató, részben bolygatott sírok csontvázai kerültek elő. A nagy kiterjedésű temető D-i szélén tártuk fel a kb 20x7 m-es, egyenes záródású szentéllyel renlekező, téglatámpilléres, gótikus egyházat. (A szentélyben még a díszes oltár alapjának a maradványai is láthatók.) A templomtól ÉK-re egy 14x7,2-es, ugyancsak kéttraktusos téglaépület, talán a plébános curiája jelentkezett, alapfalaiban. A gótikus kúriától D-re 30 m-re egy kis méretű köralakú építmény került elő, egy 7 m hosszú, 1 m széles, részben kiszedett téglafallal. Nem kétséges, hogy megtaláltuk a királynéi város, mezőváros központját. Az ottlévő plébániatemplommal, temetővel, illetőleg a piactér környékén álló kúriákkal, gazdasági jellegű épületekkel. Ezt a jelentős városmagot vette körbe a paticsos, sövényfonatos jobbágyházak utcasora. Előkelrült tehát Somogy első középkori városának, mezővárosának gótikus (XIV—XV. sz-i) városközpontja. Gazdag leletanyaggal: kerámiákkal, kályhaszemekkel, fémtárgyakkal, fegyverekkel, állatcsontanyaggal, idomtálakkal, faragott kőanyaggal. Munkatársak: M. Hrotkó Zsuzsanna, Nagy Gergely építész. Magyar Kálmán 108