Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1985. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/39. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1986)

Közép- és újabb kor

192/1. Sopron—Damjanich u. 90. (Major köz) (Győr-Sopron m.) (XXIX). A Gyógyszerészképző Intézet kollégiumának udvarán gázvezetékfektetés közben középkori gödröket vágtak át. XIV—XVI. sz-i cserepek és egy szőlőmetszőkés kerültek elő. 192/2. Sopron—Lenin krt. 74. (Győr-Sopron m.) (XXIX). A soproni városfalkutatások előkészítéseként ásott FTV szondában (240x150 cm) mélységig hatoltak le. A hátsó szárny falához csatlakozó udvarrészen előkerült a külső városfal XIV. sz-i, később átépített szakasza. Az épület K-i falának alapozását képezi a városfal, amelynek felmenő része rézsüs a volt várárok felé. A 200 cm magasan álló városfal külső síkját nagy kváderkövek képezik (XVII. sz.) A fal alapozása a mai udvarszinttől 220—400 cm mélységig tart. Az alapozás tagoltsága többszöri átépítésre utal ezen a szakaszon. 192/3. Sopron-Lenin krt. 88. (Győr-Sopron m.) (XXIX). A hátsó épületszárny műemlékkútja előtt a FTV városfalkutató szondát ásott. A XIV. sz-i külső városfal koronája a mai udvarszint alatt 110 cm-re található. 90 cm széles Felmenő része, amely kívül enyhén ferde síkú, 30 cm magasan áll. A fal alapozása 20 cm-t ugrik előre és 120 cm-t mélyül (alja a mai udvarszinttől —210 cm, már talajvízszint alatt). A falat kívül a XVII. sz-ban levert karók és mögéjük feszített deszkák erősítették a városárok felől. A deszkák az iszapban konzerválódva megmaradtak. 192/4. Sopron—Szt. György u. 3. (Fórum-átjáró) (Győr-Sopron m.) (XXIX). A belső városfal XIV. sz-i szakasza és az Árpád-kori vörössánc részlete került elő az FTV szondában. A sánc gerendalenyomatait felmértük. A belső városfal alapozása a sánc későbbi elplanírozása miatt most a levegőben „lebeg". A sáncból szilárdsági vizsgálatra mintákat vett az Építéstudományi Intézet. 109