Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1984. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/38. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1985)

Közép- és újabb kor

ben Széchenyi György kalocsai érsek a ma is meglevő épületet, melyet 1780 körül magtárrá alakítottak. A használaton kívüli épületet a tervek szerint színházzá alakítják, és e munkálatokat megelőzően szükségessé vált, hogy az épület belsejében valamint D-i és K-i oldala előtt a középkori nívóra süllyeszszük le a szintet. Szelvényrendszer segítségével mintegy 1,30 méteres feltöltést távolítottunk el az épület belsejéből. A magtártemplom szentélyében teljesen kibontottuk az 1677-es főoltár alapját, majd felmérés és fotózás után el bontottuk. Alatta feltárásra került a román kori templom négyzeti pillére és a hajó D-i pillérsorának következő pillére, teljes épségben. A többi pillért az 1677-es átépítésnél elbontották, csak a sávalapozás maradt meg ott, ahol a sírok miatt nem szedték ki. A magtártemplom D-i fala teljes egészében kváderkövekből készült román kori fal, ez belül mintegy 4 m magasságig követhető. Pontos vonalát csak a vakolat leverése után, 1985 tavaszán lehet majd bemérni. A D-i falon alul megtaláltuk a hajó fali pilléreinek alapját. A pillérekhez féloszlopok csatlakoztak, és ezek sarokleveles lábazata került elő. Különösen érdekes volt egy kislány sírja, melyben pártát találtunk. Az épület D-i és K-i oldala mellett 5 méteres sávban süllyesztettük lea szintet a középkori nívóra. Az itt előkerült téglafalak a XVI—XVII. sz-i castellumhoz tartoznak. A K-i oldalon egy XVII—XVIII. sz-i katlanhelyet találtunk. A feltárás közben összesen 100 db román kori faragott követ találtunk. Ezek bordatöredékek, hevederek, oszloplábazatok, ajtókeret darabok. A D-i kaput így teljes mértékben rekonstruálni lehet. Valter Ilona 211. Szerencs, Rákóczi vár (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). A folyamatos kutatás, megfigyelés és a faragottkő anyag rekonstrukciós munkái közben új megfigyeléseket tehettünk, amelyek kismértékben módosítják az eddig vázolt építéstörténetet. A vár — Némethy Ferenc által építtetett - legkorábbi része a kétszintes palota, torony együttese. Az 1550-es évek második felében épült vár nyíláskereteit rekonstruálhatóan ismerjük. A következő periódust Rákóczi Zsigmond neve jelzi. 1583-tól van Szerencs a család kezén. Az új birtokos első építkezésével javarészt megépül a napjainkra maradt tömeg, a szárnyakkal körbezárt udvar. Ekkor még helyükön maradnak a Némethy-féle ablak- és ajtókeretek, és esetleg még a korábbi külső lépcső is. Csupán a következő periódusban cserélik ki a XVI. sz. derekáról való kereteket, és készítenek új külső lépcsőt a DK-i sarokban. Ezzel zárul le azon átalakítások, átépítések kora, melyben kőkereteket használnak. 121