Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Római kor

Dunaújváros — Szalki sziget (Fejér m.) Lásd 162. sz. Esztergom — Széchenyi tér 24. (Komárom m.) Lásd 201/6. sz. . Esztergom — Vasvári Pál u. (Komárom m.) Lásd 201/9. sz. 79. Kapospula — Alsóhetény (Somogy m.) (XIV). Az ásatás során a védműveket és a belső épületeket kutattuk. Befejeztük a K-i és az É-i erődkapu alaprajzának a meghatározását: két nagy építési periódust tudtunk megállapítani, a patkó alakú oldaltornyos első és a kerektornyos második periódust, valamint az utóbbihoz kapcsolódó helyreállítást. Több ponton átvágtuk az erődfalat a végleges alaprajz elkészítéséhez. Folytattuk az V. sz-i épület feltárását, amelynek falaiból az elmúlt évhez hasonlóan nagyszámú faragott kő került elő. A D-re mellette fekvő VI. sz-i épület alaprajzát meghatároztuk. A vékony falú (50—60 cm) központi udvar köré szervezett helyiségekből álló, padlószint nélküli, egy periódusú épület DNy-i helyiségében egy 160 db-ból álló II. Constantinus kori éremlelet fordult elő. Továbbá folytattuk a már korábbi években megtalált II. és III. sz-i épületek kutatását. A K-i kapu II. periódusú falában egy másfélszeres életnagyságú márvány császárszobor torzója (felsőtest vállakkal, csípőköpenyes típus) volt befalazva. Az V. sz-i épületben jórészt márványból, kisebb részt jóminőségű mészkőből faragott, különféle típusú töredékeket bontottunk ki: sírtábla, sírsztélét, sírkertet díszítő mitologikus szobrok és domborművek, életnagyságú sírszobor, sírsztéléket díszítő páros oroszlánszobrok és nagyszámú felirat, valamint szarkofág-töredékeket találtunk. Az É-i — ma már kiszedett — erődfal törmelékéből is sok kis márványtöredék került elő: ez arra mutat, hogy az erődfalban is sok faragvány volt beépítve. A faragványok a DK- pannóniai kőfaragáshoz erős szálakkal kötődnek. Időrendjük, fajtáik és nagy számuk alapján most már világossá vált, hogy egy nagy római temető sírköveit találtuk meg, amiket még a rómaiak másodlagosan felhasználtak. A darabok száma és minősége alapján úgy látszik, hogy az a telep, amihez a temető tartozott, város lehetett: ezt egyértelműen támogatja az előkerült császárszobor-töredék. Az ásatás alkalmával az erőd területén és az erődtől K-re az ELGI munkatársai talajellenállás-mérés alapján kutatták a földben lévő épületmaradványokat. Az ásatáson részt vett: Nagy Mihály egyetemi hallgató. Tóth Endre 50