Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

hosszú fal a mai D-i bejárat magasságában D felé megtörve halad 7 m-re tovább. Itt 1x1 m nagyságú bázis-alapozás (kapu belső falpillére?). E fal újból megtörve tovább indul Ny-i irányban. Az ÉK-i törésponttól Ny felé 1,8x2,1 m nagyságú és a dolomit szikláig belapozott belső torony, amely átvágta a korábbi 2 m széles falat. Betemetését XVIII. sz. elejei pénz keltezi. A feltételezés szerint a falvastagítás, a belső torony, ill. az esetleges kaput jelfcő falpillér az 1570-es években épülhetett, mivel azok nem szerepelnek az 1569. és 1570. évi katonai felmérésben. — 2) Megfigyelésre került a székesegyház D-i oldalához épített középkori (Szt. Márton? Szt. László?) kápolna D-i fala. Ennél D-i irányban falvastagítást lehetett megállapítani. Összefüggésben az 1) pontban tárgyaltakkal, e helyen egy olyan védőfolyosót lehet jogosan feltételezni, amely a vár ÉK-i, ún. kiskapujának védműrendszeréhez tartozhatott. - 3) A részlegesen megkutatott terület egyik szelvényéből a Gizella kápolnából származó újabb XIII. sz-i freskótöredékek kerültek napfényre. Kralovánszky Alán Vörs — Battyáni disznólegelő (Somogy m.) Id. 70/1. sz. Vörs-Papkert B. (Somogy m.) Ld. 144. sz. 249. Veszprémfajsz-templomrom (Veszprém m.) (XXXVIII). Az 1977ben kezdett ásatás a hajóban és attól kétfelé, továbbá a szentély É-i és a körítőfal K-i részénél folytatódott. A falfeltárás terjedelme a szentélyrészen, a hajó Ny-i határán és a templom elülső feléhez É-ról tapadó kápolna D-i oldalán bővült. A sírok száma 12-vel nőtt (67-78). Leletek kettőben (70, 71) voltak. Köztük a XI. sz-ra utaló hengeres üveggyöngyök, ezüstfóliával, ill. kockás rovátkolással. A 71. sír nyakláncára fémkorongokat is fűztek, amelyeknek préselt lemezein X-XI. sz-i bizánci pénzekről származtatható ábrák vannak. Mindkét sírban volt S végű hajkarika is. A szentélylépcső helyén fekvő bolygatott sírkövet, megfordítva áthelyeztük: lapos felületén bemélyedő latin kereszt van. A gótikus szentélyfal a sekrestyeajtónál és az ÉK-i részen, ahol vakolat is volt rajta, kiszabadult. A vakolat alja (-94 cm) megadja a szentélypadló szintjét. A hajó hosszanti alapfala a Ny-i saroknál, eltérve a felmenőtől, D felé kiugrik. Ez ismét arra vall, hogy az alapfal korábbi épület maradványa. A felmenővel a hajó Ny-i alapfala egykorú, amely a torony tövéhez hozzáépült. 132