Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

Erdődy Péter, a XVI. sz. elején az itt levő házat kőfallal körülveteti, ennek maradványai előkerültek az udvar D-i és É-i részén. A XVI. sz. második felében, a Choron-család birtoklása idején a nemesi udvarházat Ny-i irányban bővítették reneszánsz stílusban egy téglaépület-szárnnyal. Az első emeleten, a főszinten a rangosabb szobák helyezkedtek el. Az É-i emeleti homlokzatról két árnyékszék nyílt. A XVII. sz. elején Nádasdy II. Tamás építkezett a várkastélyon. A XVII. sz. derekától pusztulásnak indult az épület és csak lllyésházy Anna birtoklása idején (1732-65) került sor nagyobb mértékű átalakítási munkálatokra. Az udvar Ny-i falán álló XVII. sz-i melléképület teljes feltárását és falkutatását is elvégeztük. Munkatárs: Schönerné Pusztai Ilona. M. Kozák Éva 212. Jászdózsa-Négyszállás (Szolnok m.) (XXXIV.) Az 1980-ban kezdődött ásatás a településnek a templom körüli temető melletti szakszán , attól D-i irányban folytatódott. 500 m

2 került feltárásra. A megkutatott településrészleten három földbeásott lakóház, egy újabb putriól, két méhkas alakú verem, három szabadtéri tüzelő és két meghatározhatatlan rendeltetésű gödör került elő. A földbeásott lakóházak szabálytalan négyszögletes alakúak. Méretük: 2,5x3,5 és 4x6 m. Mélységük 1,3-1,6 m. Omladékukban szétszórtan és oldalfalaik mellett 20-40 cm széles, réti mészkőből kirakott padka található. A házak betöltéséből XIII—XIV. sz-i kerámia-anyag került elő. Ezenkívül több más lelet, pl. ülőkének használt lókoponya, mécsesnek átalakított edénytöredékek, több csont tűtartó, orsókarikák stb. Az újabban feltárt kerek építmény alapárka 50—600 cm széles, 60—100 cm mély, külső átmérője 450 cm. Az alapárkon belül a járószint 70 cm mélyen réti mészkővel megpakolt. Ezt az építményt metszi egy 160x200 cm alapterületű négyszögletes földbeásott putriól. A nyílt tüzelők a feltárt területen általában az építmények közelében helyezkednek el. Az eddig feltárt telepjelenségek alapján a településtípust szabályos téli szállásként azonosíthatjuk. Selmeczi László 213. Jászszentlászló, Templomhalom (Bács-Kiskun m.) (XV). A más néven Csitári-hegyként ismert lelőhelyen középkori templom és templom kö114