Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1983. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/37. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1984)

Közép- és újabbkor

rüli temető maradványai jelentkeztek. Tereprendezés során a lelőhelyet feldúlták. Bicskey Rezső egy ugyaninnen származó nagyméretű bronz S végű hajkarikát szolgáltatott be a múzeumnak. Kulcsár Valéria — V. Székely György 214. Kisszekeres, ref. templom (Szabolcs-Szatmár m.) (XXI.) A XV. sz. második felében épült teremtemplom külső tatarozásával kapcsolatban került sor az épület külső kutatására. Az egy periódusban épült gótikus téglatemplom sekrestyéjét lebontották; ennek alaprajzi kiterjedését meghatároztuk, feltártuk a téglából épített sekrestyeajtót saz ettől K-re levő, sekrestyébe nyíló fülkét. A hajó D-i fala erősen átfalazott. Ez valószínűleg a D-i bejárat többszörös átalakításával és a XVII. sz-i epitáfium elhelyezésével függ össze, amikor itt új ablakokat nyitottak. 1936-ig D-en volt a bejárat, a Ny-it annak befalazásakor képezték ki. A Ny-i homlokzaton téglából falazott káróablakot találtunk. A szentély mérműves ablakai átalakítottak, de pontosan rekonstruálhatók. A DK-i ablak mérművében megmaradtak az eredeti ónkeretes üvegszemek. A nyolcszög három oldalával záruló, de igen szabálytalan szentély K-i és DK-i támpillérét elbontották. A K-inek megtaláltuk gótikus alapozását. Feltételezzük, hogy a mai templomtól D-re keresendő az Árpád-kori szekeresi templom, s nem Nagyszekeresen, mint eddig feltételezték, s azt, hogy itt ennek alapozását leltük meg a szentély és a hajó csatlakozási pontjánál. Munkatársak: Busi György és Majthényi András geodéta. Konzulens: Németh Péter. Lukács Zsuzsa 215/1. Kőszeg, Chernel u. 14. (Vas. m.) (XLIV). A ház régészeti feltárását a műemléki helyreállítás tette lehetővé, ill. indokolta. A Chernel u. 14. sz. ház hátsó, udvari épülete a késő középkori városfalhoz épült, azt magába foglalja, az ún. Zwinger belső fala pedig a ház udvarán húzódik. E két falszakasz alapozásának vizsgálatát és esetleges korábbi épületek feltárását tűztük ki célul. Korábbi épületrészt tártunk fel a ma álló ház D-i része alatt és egy nagyméretű alapozásre leltünk (torony?), mely az ún. ellenfalhoz kapcsolódott. Az ásatásból XVI—XVIII. sz-i kerámia került elő. B. Benkhard Lilla 115