Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)
Őskor
21/2. Gyula, Gyulavári, Gelvács III. (Békés m.) (II). 1981 őszén, szintén a meliorációs munkák során a Gelvács I. lelőhelytől É Ny-ra kb 1 km-re, későbronzkori lelőhelyet bolygattak meg. A kiásott árokban házomladék vagy tapasztott tűzhely roncsaira lettünk figyelmesek. A leletmentésre csak 1982-ben kerülhetett sor. A 3. ásónyomban találtuk meg a vörös omladékos részt, mely alig tett ki 1 m 2-es összefüggő felületet. Szelvényünkben azonban sok későbronzkori edénytöredék, állatcsont, néhány kőeszköz, valamint paticsdarabok kerültek elő. Házra utaló egyéb nyomokat (cölöplyuk, padló stb) nem találtunk, csak a szelvény Ny-i csücskében mélyedt be egy leletmentes gödör a sárga altalajba. Nikotin Edit 22. Hajdúsámson - Farkaslapos (Hajdú-Bihar m.) (VIII). Az 1907-es hajdúsámsoni kincs lelőhelye, a Farkas szőlő mellett, ma Farkas laposának nevezett vizenyős, nádas helyen agyagbányászás közben későbronzkori bronzlelet került elő. A találók szerint bronzedényben kerültek elő a következő tárgyak: kilenc sarló, ebből négy töredékes, egy töredékes bronzcsésze, egy kis öntőrög, egy nyitottvégű huzalkarperec, öt tokosbalta, egy nagy szemüvegspirál fél darabja. A lelőhelyen a víz miatt kutatás nem lehetséges. Sz. Mát hé Márta 23. Hajós - Hild ÁG Palackozó (Bács-Kiskun m.) (I). 1982-ben a Hosszúhegyi Állami Gazdaság hildi palackozója melletti területen új palackozóépület számára lészítették elő a talajt. A dozerolás során cserepek, állatcsontok, hamús foltok kerültek elő. Az előkerült cseréptöredékek bronzkori telepre engedtek következtetni. A leletmentés fontos volt, mivel a területről eddigi bronzkori telepet nem ismertünk, viszont a telep közelében, attól mintegy 1 km távolságban fekszik a már ismert hildi bronzkori földbár. Sajnos a dozerolás során a bronzkori falu szinte teljes egészében elpusztult. A leletmentés megkezdésekor csak olyan szemét- és hulladékgödrök feltárására kerülhetett sor, melyek 120 cm-nél mélyebben voltak a földben. Kilenc szemetesgödröt tártunk fel (G. 1. - G. 9. gödrök). A feltárt gödrök mélysége 125 cm és 200 cm között ingadozott. Jelentős cserépanyag (köztük néhány mészbetétes töredék), valamint sok állatcsont került elő belőlük. Az építkezés területéről a helyszíni szemle során emberi csontok is kerültek a múzeumba. Ezek feltehetően avarkoriak lehettek. Munkatárs: Csipkó Adrienne. Wicker Erika 15
