Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Őskor

24. Hejce — Püspöktábla (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (V). A neolitikus településen, melynek hozzávetőleges nagysága 100 x 50 m, 300 m

2-es felületen több nagyobb, szabálytalan gödörkomplexum, valamint néhány kisebb gödör került feltárásra. A gödrök viszonylag sekélyek, mivel a vékony humusz alatti löszréteget 70—90 cm mélységben köves, kavicsos réteg zárja le. Az egykori járószint a jelenlegi szántás szintjében lehetett. Az agyagkitermelő gödrök egymástól 10—15 m-re helyezkednek el. A leletanyagban késői alföldi vonaldíszes, tiszadobi és bükki kerámia található, néhány töredéken fekete festés nyomai mutatkoznak. A nagymennyiségű kőanyag túlnyomó többsége kova, az obszidián viszonylag kevés. Losits Ferenc 25. Hódmezővásárhely - Gorzsa (Csongrád m.) (XIII). Az 1982-es IX-XII. sz. szelvényekben folytattuk a neolit szintek kibontását. A IX. sz. szelvényben a 6. szintig jutottunk, melyben tapasztott agyagpadló és tűzhely gödrök által áttört maradványait bontottuk ki. A X. sz. szelvényben elértük a 10. szintet, amit itt egy erősen átégett, tapasztott agyagpadlójú ház jelent. Padlóján nagy tárolóedények roncsai kerültek elő. A XI—XII. sz. szelvényekben mindenütt elértük az 5. neolit szintet. Ezekben a szelvényekben egy több osztású, nagyméretű épület bontakozott ki, ami a szelvényeinken túl is folytatódik. Az I —

II. sz. helyiség közötti paticsfal 10—30 cm-es maradványai jól kibonthatók voltak, a padlón számos kerámia, csont- és kőeszközlelet került elő. A XII. sz. szelvény DNy-i felében egy, a ,,S-fázisból induló, meredek falú, valószínűen a teli legmagasabb, központi részét kerítő sáncárok részletét tártuk föl, a feltárt részen 2,5—3 m mélységű. Kilenc újabb sírral gyarapodott a „b-fázis temetője, a neolit sírok száma ezzel 17-re emelkedett. A sírok nemek szerint elkülönülően jobb- vagy baloldalon zsugorítottak. Négy sírban kerültek elő leletek, az edénymellékletek mellett fontosak a gazdag réz-ékszermellékletek, és a 14. sz. sírban előkerült fehérmárvány ,.buzogány . A csontvázak egy részén vörös földfestéknyomokat lehetett megfigyelni. A XXIII. és XXVI. sz. szelvényekkel a teli É-i lejtőjén túl, sikerült rábukkanni a teli valószínűen legfiatalabb emlékanyagát tartalmazó gödrökre. Ugyanitt két szarmatakori és két középső bronzkori (Szőreg-perjámosi kultúra) sír is előkerült. Munkatársak: Vaday Andrea (MTA—Rl) és Szabó Géza (JATE). Az ásatáson részt vett még: Boldizsár Péter (BTM) és Győrbíró Károly. Horváth Ferenc 16