Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Magyar közép- és újabb kor

kertben egy fal húzódik, meg kellett vizsgálnunk, találunk-e itt középkori települési maradványokat. A kertet Ny—K-i irányban egy kutatóárokkal átvágtuk, az említett falat megtaláltuk, de ez minden kétséget kizárólag újkori. Az árokból előkerült középkori edénytöredékek mind másodlagosan, újkori feltöltésből kerültek elő. A kert alatt ÉNy— DK-i irányban egy XVIII. sz.-i pincejárat húzódik, ennek szellőzőnyílásait is megtaláltuk kutatóárkunkban. 218/2. Szentendre - Jókai és Kert utca (Pest m.) (XXXII), Az e két utcával határos üres telken új pártház építését tervezik. 1964—65ben e terület közvetlen közelében földmunkák során falmaradványokat, kemencéket, sírokat figyeltek meg, s gazdag XIII—XV. sz.-i cserépanyag került be innen a Múzeumba. Ezért tartottuk fontosnak, hogy az építkezés megkezdése előtt itt próbaásatást végezzünk. Kutatóárkainkban hiteles régészeti rétegeket nem találtunk, az itt talált késő bronzkori, római kori, népvándorlás kori, valamint zömében XIV—XV. sz.-i kerámia-anyag bolygatottan, másodlagos helyzetben került elő. 218/3. Szentendre - Kígyó köz (Pest m.) (XXXII). 1980-ban a Vöröshadsereg út 10. sz. ház udvarán is egyes földszinti helyiségeiben végzett ásatás során középkori épület Ny-i falának alapját tártuk föl. 1982-ben a Vöröshadsereg útjába torkolló Kígyó közben csatornázást végeztek. A csatornaárok a Vöröshadsereg útja 10. sz. ház É-i, Kígyó közre néző fala mellett húzódott. A csatornaárokban megfigyelhettük az említett középkori (XIV—XV. sz.-i) épület ÉNy-i sarkát és É-i falának egy részét. Az árokban kevés középkori cserepet gyűjtöttünk. Tettamanti Sarolta 219. Szentgotthárd — ciszterci apátság (Vas m.) (XXXV). Az 1983-ban alapított ciszterci apátság maradványait az 1677ben épített, és a XVIII. sz.ban alakított ún. magtártemplom őrzi. Ennek Ny-i és D-i fala a középkori templomfalra épült. Ebből az épületből színháztermet fognak kialakítani, ezért vált szükségessé a belsőben a középkori padlószint megállapítása, és a román templom D-i pillérsorának megkeresése. Az 1971/72ben végzett ásatás eredményei alapján kiszerkesztett középkori alaprajz figyelembevételével nyitottunk kutatóárkot (1. sz.), és ebben feltártuk a D-i négyezeti pillért, és az árokban végig a D-i pitlérsor sávalapozását. A pillérhelyeket is sikerült 123