Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Magyar közép- és újabb kor

falmaradványok, egy középpillér alapozása és vízvezeték maradványai kerül­tek elő. Munkatársak: Kárpáti János és Matafán Tibor régésztechnikusok. Kozák Károly 204. Pilisszántó - Hosszúhegy (51. sz. erdőkerület) (Pest m.) (XXXVII). Enyhén lejtős hegyoldalban, erdőben került sor mészégető kemen­cék feltárására. A tíz mészégető kemence egy hosszanti tengely mentén ket­tesével épült egymás mellé. A tízből két kemencét tártunk fel. Típusukat tekintve a legegyszerűbb gödörkemencék csoportjába tartoznak, tüzelőnyí­lásuk a gödör szélén volt. Használatuk idejét a kevésszámú kerámia- és vas­lelet alapján a XVIII. sz.-ra tehetjük. Terepjárás során még három kemence­csoportot találtunk 1,5 km-es körzetben. M. Albeker Mária 205. Sajólád - Kemej (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). 1982-ben leletmentő-hitelesítő ásatást végeztünk a községtől É-ra, melynek során az elpusztult Kemej falu egy házát tártuk fel. A házban belső berendezésre utaló nyomokat találtunk. Kora XI II—XIV. sz. L. Wolf Mária 206. Salgótarján, Salgó vár (Nógrád m.) (XXVIII). Folytattuk és lé­nyegében befejeztük a felsővár 1981-ben megkezdett feltárását. Munkánk zöme a mélyebb Ny-i rész kutatására esett, a legmagasabb ponton épült, vas­tagfalú, téglalap alaprajzú toronyhoz csatlakozó É-i falról viszont egyér­telműen megállapíthattuk, hogy mai falkoronája 1938-ben készült, eredetileg a bekötőkövek jelölte szélességében csatlakozott a toronyhoz, s azzal egykorú. Megállapításaink: a) A felsővár Ny-i részét magábafoglaló külső fal vé­gig egységes, a természetes sziklaperem szélén épült, s összefügg a toronytól induló É-i fallal, b) Csupán egyetlen nyílás töri át az É-i fal Ny-i harmadában található keskeny kaput, melynek csak küszöbe maradt meg ,,in situ" álla­potban, illetve kávájának Ny-i része, c) A feltárt Ny-i részt három részre osz­tó két fal az említett külső falnál későbbi, ahhoz hozzáépült, s a Ny-ra eső is csak legfelül van — utólag — belekötve. E megállapítást az is igazolja, hogy e falak több ponton XIV-XV. sz.-i kerámiát tartalmazó vékony feltöltésre épültek rá. d) Az eredeti járószint a többé-kevéséb kiegyenlített szikla lehetett, a legutolsó, XVI. sz.-i járószint alatt jól elkülöníthető korábbi szin­116

Next

/
Thumbnails
Contents