Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Magyar közép- és újabb kor

szedték, így a falak helyett csak különböző szélességű árkokat találtunk. A leletmentés során sikerült tisztázni a félköríves szentélyű románkori templom alaprajzát. Előkerült néhány idomtégla-töredék is, valamint a faragott kőből készült D-i kapu maradványai. A pusztulási rétegből XV—XVI. sz.-i cserepek jöttek elő. Marx Mária 183. Köröshegy — Homokbánya (Somogy m.) (XIV). A községi homokbányában — István József helybeli ref. lelkész segítségével — kibontottuk a bejárattól 50 m-re K-re lévő templom maradvány kőfalait. Az 1. sz. kutatóárok feltárása során előkerült egy közel 1,5 m széles és 1,5 — 2 m-es mélységig követhető beásás. Ez bizonyította, hogy az alapfalakat egy-két évtizede kiszedték (Id. Sági Károly, Draveczky Balázs útijelentése, 1961. RRM. Rég. Adattár). Kiderült, hogy az 1930—1940 között kezdődő homokbányászás során kezdték elbontani a templom hajóját. Az épület — a szemtanúk szerint — kb 25 m hosszú lehetett. A falakat 1961-ig — a leletmentésük idején megtalált falcsonkokig — bontották el. S így az először 1082-ben említett Szent Márton egyház (capella S. Martini) kőfalmaradványait és a hozzátartozó temetőt teljesen elpusztították napjainkig. Munkatárs: M. Hrotkó Zsuzsanna segédmúzeológus. Magyar Kálmán 184/1. Kőszeg — Felső kapu (Vas m.) (XLIV). 1982 márciusában a Rájnis u. 10—11. sz. házak közötti útszakaszon útburkolási munkálatok közben középkori építmény nyomai jelentkeztek. Kőszeg város középkori topográfiájának ismeretében a középkori városi védmű maradványaira kellett gondolni, noha mind a XVIII—XIX. sz.-i ábrázolások, mind az eddigi feldolgozások Kőszeg város É-i védőfalát, illetőleg a Rájnis utca nyomvonalában feltételezett Északi vagy Felső kaput (Oberes Tor) a jelzett területnél É-abbra helyezték. A 7 x 9,5 m-es szelvénnyel sikerült feltárnunk a Felső kapu falmaradványait. A négyszögletes alaprajzú Felső kapu 7x7 m-es, négyzetes formájú volt, legalábbis az alsó szinteken. Kőszeg város 1548—49. évi harmincadjegyzékében pontos adatokat találunk az „Oberes Stadttor"-ról, amelyet egy korábbi kis torony (Türmlein) helyén épített fel Anton és Thomas kőműves és Jakab ácsmester, 1532-ben a törökök „von Grund ' (az alapozásig) szétlőtték, ezért kellett újra építeni. Emeletes volt, sa kapura lépcső vezetett fel. 104