Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1982. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/36. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1983)

Magyar közép- és újabb kor

1551-ben „Rundturm"-nak (körtorony) nevezik, tehát a felső szintek — mint az ábrázolások is jelzik — oválisak lehettek. Bakay Kornél 184/2. Kőszeg - Kelcz - Adelffy u. 13. (Vas m.) (XLIV). A Városi Tanács 1673-ban katolikus elemi iskola céljára megvásárolta az épületet, ez a mainál kisebb kiterjedésű, L-alakú, feltehetően emeletes, de nagyon rossz állapotban lévő ház volt. A XVII. sz. végén helyreállították és egy nyitott loggiát emeltek az udvari homlokzat elé. Az 1700-as évek elején a tűzvész többször is súlyos károkat okozott az iskolának, néhány kisebb javítás utal az ismétlődő renoválásokra. A mai épület D-i szárnya a használatban lévő kapualjjal együtt a XVIII. sz. második felében csatlakozott a régebbi részekhez, feltehetően az oktatásra szolgáló helyiségek számát kívánták bővíteni vele. Ekkor került mai helyére a lépcsőház, valamint a kőkeretes ablakok az utcai illetve az udvari homlokzatra. Az épület egészen a XIX. sz. közepéig iskola. Egyik emeleti termében — másodlagos befalazásból — értékes XV. sz.-i kő, illetve tégla-faragványok kerültek elő. F. Mentényi Klára 184/3. Kőszeg - Rájnis u. 1. (Vas m.) (XLIV). A telek a középkorban több részre oszlott. A ma álló épület két XVI. sz.-i ház összeépítéséből keletkezett. A Rájnis utca felé néző emeletes L-alakú szárnyat folyamatosan bővítették az udvar irányába. A XVII. sz. végén — a XVIII. sz. elején két-két helyiséggel toldották meg az épületet, a XVIII. sz. második felében pedig szinte maradék nélkül kiépült a hátsó traktus. Ebből az időből származik a későbarokk homlokzat és az emeleti szobákban előkerült falfestés is. A telek végében lévő korai (XVI. sz. ?) földszintes ház felső szintje csak a XIX. sz. közepe táján készül el, tulajdonképpen ekkorra válik teljessé az összevonás. F. Mentényi Klára 184/4. Kőszeg - Szt. Jakab templom (Vas m.) (XLIV). Leletmentő ásatást végeztünk a Szent Jakab templom szentélyétől D-re, illetőleg K-re eső területen, hat szelvény segítségével, 145 m

2-nyi területen. A mai felszín (-90 cm) alatti rétegeket az útburkolási munkálatokkal részben megsértették. A Szent Jakab templom feltételezett XV. sz. eleji megépítését hiteles forrásokkal mindeddig nem erősítették meg. A hatszög három oldalával záródó gótikus szentély küső oldalán igen vastag feltöltődés található (cca 200 cm). 105