Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

230/2. Sárospatak, Kádár K. 14. (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVIII). A külső vár területén álló műemlék jellegű épület helyreállítása során az udvari lépcső elbontásából, másodlagosan beépítve gótikus és reneszánsz faragott kövek kerültek elő. A rekonstrukció két gótikus, pálcatagos, keresztosztós ablakot, valamint két reneszánsz ablakot eredményezett, melyek a múzeum kőtárába kerültek. J. Dankó Kata! in 230/3. Sárospatak, rk. plébánia (Borsod-AbaújrZemplén m.) (XXVIII). A plébánia melléklépcsőjének elbontásakor íves kapuzat (?) töredéke került elő, amely medalionba foglalva portrészerű női fejet ábrázol, gyöngyös, hálós hajviselettel, gazdagon redőzött ruha részletével. Stílusjegyei alapján a háromíves árkáddal rokonítható, 1540 körül a várban állhatott. J. Dankó Katalin 230/4 a. Sárospatak — Vár, belső várudvar (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVIII). Megállapítottuk,,hogy az udvar eredeti járószintje, — amely enyhe lejtést mutat K felé — a mostani murvás, kőzúzalékos szint alatt 90 cm-re figyelhető meg, ezt a szintet sárgászöld, apró kavicsos feltöltési réteg jelezte all. szelvényben. Megfigyeltük, hogy a sarok lábazata a loggia alapozási síkjától mintegy 40 cm-re kiugrik. Lehetséges, hogy az 1891-es helyreállításkor kijjebb építették fel a Ny-i falát. Az alapozásban mutatkozó eltérések az udvar szintjének esésével függnek össze. Feltártuk egy XVII. sz.-i vegyes kő- és téglaépítésű, kőboltozatos csatorna szakaszát, amelynek belső szélessége 80 cm. Az udvar szintjétől 150 cm mélységben, Ny-K-i irányban húzódó csatorna a kerámialeletek alapján I. Rákóczi György korára datálható. Az I. kutatóárok K-i részében feltárt, az udvar irányában tompaszögben törő falrészlet (alatta szennycsatorna van, fektetéskor átvágták a falat) betöltéséből XVII. sz.-i kerámiatöredékek kerültek elő. A bolygatatlan réteg alapján feltehető, hogy a torony körüli árok ellenfala volt. 131