Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

230/4 b. Sárospatak, K-i várfal: Folytattuk az előző évben feltárt, a Vízi-kapu védelmére épített bástya feltárását. Világosan elkülöníthető a bástya két építési periódusa: először a négyszögletes bástya épült fel, ÉK-i részén három pillérpárral kialakított kaputoronnyal. Majd a kisebb, ötszögű bástya készült el, a pillérfalra ráfut a ferde ÉK-i bástyafal. Feltártuk a „farkasverem" alapfalait, és a feltehetően előtte állhatott hídszerkezet cölöplyukait. Tisztáztuk a külső falak nyomvonalát. Az ÉK-i, ún. Tömlöc-bástyánál végzett alapozási vizsgálatok jól mutatták az építési szakaszok elkülönülését. Először a várfal épült, majd — a sánc nyomását ellensúlyozandó — a támfal, majd e mellé, előretolt védelem céljából a bástya. A bástya É-i kváderes sarkánál végzett kutatás azt mutatja, hogy itt is mély árok húzódott. (A jelenlegi járószinttől 280 cm-en is kváderes a falazat!) A terület rendezésénél a régészeti rétegek alapján megállapított szinteket figyelembe veszik, és az egész védelmi rendszert hitelesen helyreállítják. 230/4 c. Sárospatak, ÉNy-i sarokbástya: Az 1627-ben újjáépült Új-bástya hatalmas, boltozatos kazamatatermeit, amelyek az utca és az É-i oldalához épült házak alatt húzódnak, a városi tanács borozóként kívánja hasznosítani. Kutatást a bástya É-i oldalán, a várárokban folytattunk, ahol a bástyafal teljes hosszában (25,4 m), mintegy 4,74 m eredeti magasságban ma is látható. A kazamata víztelenítését megoldaná, ha a külső árok eredeti szintjét visszaállítanák. Ehhez kapcsolódik a Ny-i várárokban, a Rákóczi u. 61. sz. ház kertjében, és a 71. sz. ház udvarán végzett feltárás. A feltárás bebizonyította, hogy a vízelvezetés gravitációs úton történt, nem csatornarendszerrel, ez a szabad elfolyás a várárok feltöltésével, a várba vezető Ny-i út kialakításával megszűnt. (OMF) Munkatárs: Feld István. Tervező:M. Anda Judit ésTörök Ferenc (BME). J. Dankó Katalin 231. Segesd (Somogy m.) (L). A megye egyik ún. királynéi központként számon tartott részén, a község belterületén, egy középkori és egy Árpád-kori földvár rendszere került elő. A Várhegy-törpevízmű környéki ásatás során egy templom körüli temető Ny-K-i tájolású, koporsós sírjai kerültek elő (1—56. számú sír). A sírok egymás felett két rétegben feküdtek. A fe132