Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

az eredeti járószintet, kibontottunk öt elfalazott kulcslyuk-alakú lőrést, megtaláltuk a K-i fal és a DK-i bástya csatlakozását, illetve tisztáztuk a XVIII. sz. végi átépítések és javítások helyeit. A helybeliek a kutatást társadalmi munkában végezték. (OMF) Módy György 212. Hédervár - Zsidódomb (Győr-Sopron m.) (XIX). Az ásatást Szemerédy István telkén végeztük. A domb legmagasabb pontján sikerült ráakadni a feltételezett belső várépület kővel falazott alapjaira, amelyen egyhelyütt a felmenő téglafal részlete is megmaradt. Sajnos a falak legnagyobb részét — az okleveles adatokkal megegyezően — fenékig elbontották és elszállították. Mindenesetre megfigyelhető volt, hogy az épületen belül az alapfalak mélységéig pince lehetett, mivel ezt a bontásból származó tégla és habarcstörmelék töltötte ki. A belső várépület (lakótorony?) falmaradványain kívül, attól távolabb, egy földbe mélyített szögletes házalap részlete és egy téglából épített, agyaggal kötött sütőkemence maradványai is előkerültek. A leletek közül figyelmet érdemelnek a Hédervári család címerét ábrázoló, mázas kályhacsempék, csontból faragott, bronzból és vasból készült eszközök, gótikus kőfaragvány-töredékek. A kerámiaanyag főleg a XIV—XV. sz.-ból származik. (Ta) Pusztai Rezső Hódmezővásárhely - Kopáncs XI. dűlő (Csongrád m.) Lásd 28. sz. 213. Jánosháza, Erdődy-Choron kastély (Vas m.) (XXXIX). Az 1979ben megkezdett kutatásokat tovább folytattuk. A feltáró munka három fő területre irányult, a K-i udvarrész teljes feltárására, a bejárattól balra eső területen tájékozódó jellegű kutatás, valamint az É-i falszoros és ÉK-i bástya régészeti vizsgálatára. A kastélyt övező erődrendszer az évszázadok során erősen átépült, és a munkálatok nyomán a középkori falakból nagyon kevés részlet maradt meg. A Garaiak idején itt már állt egy udvarház, melyet — a történeti adatok tanúsága szerint — erős kőfallal vettek körül, ennek maradványait megtaláltuk a kastély D-i és É-i oldalánál. A fal egy domb tetején emelkedett, melyet kívül még kettős árokrendszer övezett. A bejárat D-ről nyílt a XVI. sz.-ban,a DK-i bástya mellett. 118