Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)
Magyar közép- és újabbkor
A XVI. sz. második felében a Choron család birtoklása idején a D-i oldalon, a kőkerítésfallal párhuzamosan egy tégla cortina falat építettek ki. Az erődfal nagyobb szabású átépítési munkálataira Nádasdy Tamás birtoklása idején, a XVII. sz. elején került sor. A D-i oldalon, a középső részen, a Choron-féle erődfalat átvágva beépült egy erőteljes kaputorony, melyet eddig még csak részlegesen tártunk fel. A kutatás során bebizonyosodott, hogy a K-i erődfallal egyidős az ÉK-i bástya és az É-i erődfal is, de ezek mind igen erősen átépített állapotban maradtak meg. Munkatárs: Schönerné Pusztai Ilona építész. M(ezősiné) Kozák Éva Jászágó (Szolnok m.) Lásd 156. sz. 214. Kecskemét - Széchenyi tér 27. (Bács-Kiskun m.) (XIV). A Gyümölcsoltó Boldogasszonynak szentelt, feltehetően középkori eredetű ún. Homoki kápolna a Széchenyi tér környékén állt. Épületszanálás révén alkalmunk nyílt a Széchenyi tér 27. területének átvizsgálására. A vastag újkori feltöltés miatt markológéppel végeztük a munkát, 3 m-ként húzott, 2 m széles, É-D irányú kutatóárkokkal. Csupán a már korábbról ismert XVIII. sz.-i temető újabb sírjaira bukkantunk, a kápolna nyomát nem találtuk. (Ta) Biczó Piroska — V. Székely György 215. Kéked, kastély (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Befejeztük a zárt udvarban a kastély építésénél korábbi településjelenségek feltárását. Tisztáztuk a szimmetrikus elrendezésű É-i kastély periódus-változásait. Az épület helyiségei — kivéve a földszint Ny-i felének két helyisége és az emelet K-i felének egyetlen terme, melyeket tégla, illetve kőboltozattal fedtek — síkmennyezetesek voltak. A helyiségeket, mind a földszinten, mind az emeleten, a középső ún. „szenelő házból" fűtötték. A földszinti „szenelő házban" a konzolos szerkezetű kandallók közül egyik egészében maradt ránk, míg a másiknak csak maradványait sikerült feltárnunk. Az ajtónyílások többségét a későbbiek folyamán átalakították. A kastélyba a bejárás a XVII. sz. végén elbontott kerek bástyán keresztül történt. Az emeletre való közlekedést a „szenelő házban" kialakított, három téglapilléren nyugvó, faszerkezetű lépcső biztosította. 119