Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

A központi domb feltöltéséből XIII. sz.-i, körbefutó csigavonallal díszített fazéktöredék, a törmelékrétegből XIII—XV. sz.-i kerámia, s néhány vastárgy töredéke, a sáncárokból egy koronás férfifejet ábrázoló kályhacsempe töredéke bukkant elő. (Ta) Miklós Zsuzsa Gyöngyöshalász — Encspuszta (Heves m.) Lásd 22. sz. 209. Győr — Káptalandomb (Győr-Sopron m.) A győri székesegyház D-i oldala és a Szt. Mihály szobor közti területen egy gondosan faragott kváderkövekből épített román kori templom maradványait tártuk fel. A félköríves szentélyű templom Ny-i részében a karzattartó pillérek alapozása, a D-i pillér- és a kőburkolat maradványa került elő. E szűk területen mintegy ötven, többségükben bolygatott sírt tártunk fel több rétegben. E temetkezések korát a XIV-XVIII. sz.-ra tehetjük. A templom Ny-i részét a XVI. sz. második felében már nem használták. A karzat pilléreinek közelében épített fallal lerövidített K-i részt téglapadlóval fedték, az eredeti, É-i oldalon levő kaput elfalazták, s helyette a félköríves apszis közepén nyitottak egy újat. Innen egy lépcső vezetett le a mélyebb szinten levő térbe, amelyet feltehetően temetőkápolnaként használtak. (OMF + Ta) Munkatárs: Matafán Tibor régésztechnikus. Kozák Károly 210. Hahót — Felsőfakospuszta (Zala m.) Terepbejáráskor a Szivíz árterének Ny-i oldalán húzódó szigetsor Di-i részén egy kb. 60 m átmérőjű sánccal körülvett palánkvár nyomait találtuk. A szántásban az Alsófakospusztával csaknem egy magasságban levő palánkvár közepén egy 8x10 m-es felületentéglaépület maradványai láthatók. A felszíni kerámiaanyag XIII—XVI. sz.-i. (Ta) Horváth László 211. Hajdúszovát — református templom erődfal (Hajdú-Bihar m.) Az OMF felkérésére négy napos falkutatást végeztünk a szováti XVII. sz. derekára keltezhető erődfalnál. Talajsüllyesztéssel sikerült fellelni a K-i falsíknál 117