Czeglédy Ilona (szerk.): AZ 1981. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/35. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1982)

Magyar közép- és újabbkor

Az eredetileg egyenes szentélyzáródású templomot a XV. sz. végén részben elbontották. A hajó É-i falának felhasználásával egy sokszög szentélyzáródású, támpilléres templomot emeltek, melyet hálóboltozattal fedtek. A bordaindítások fallenyomata, valamint a pusztulási rétegekből előkerült bordák alapján megállapítottuk, hogy a boltozat kialakításakor csak kétszer hornyolt profilú bordákat használtak fel. A templom bejárata D-ről nyílt, azonban annak pontos lezárását nem ismerjük. Sározott padlóját többször megúj ították. A XVI. sz. végén a falu elpusztult, temploma erősen megrongálódott (boltozata beszakadt, Ny-i homlokzatának nagy része leomlott stb.). A XVIII. sz. közepén az itt letelepedett nazarénusok a templomot kijavították, illetve átépítették. É-i homlokzatához egy igen szerény téglalap alaprajzú kolostorépületet emeltek. Az elpusztult Ny-i homlokzatot felépítették, valamint új ablaknyílásokat alakítottak ki. Távozásuk után folytatódott a templom felújítása, átépítése. Mai végleges formáját a XVIII. sz. végén nyerte el, amikor a nazarénusok által felépített Ny-i homlokzatba egy kőkeretes, évszámos (1794) ajtót helyeztek el, valamint elfalazták a középkori D-i bejáratot. E felett egy zárt szószéket alakítottak ki. (OMF) Munkatársak: Moizits Dóra és Simon Zoltán technikus. Juan A. Cabello 208. Felsőnyék - Várhegy (Tolnám.) (XXXIII). A Várhegy a falutól Ny-DNy-ra kb. 1 km-re, a Tita patak D-i partján helyezkedik el. A vár az ÉNy-DK irányú domb ÉNy-i végén található. A középkorban három átvágás, elővár, sánc és sáncárok biztosította a védelmet. Az eddigi adatok alapján ezt a lelőhelyet a nyéki várral azonosíthatjuk. A vár részletes leírását Wosinszky Mór közli, majd 1934-ben Csalog József végzett itt rövid ásatást. 1316-ban említik először, s az írott források szerint valószínűleg a XVI. sz.-ban pusztult el. Az ásatás során a vár központját képező magaslaton (amelyet az eddigi eredmények szerint mesterségesen megmagasítottak) egy 4x4 m-es belméretű épület alapozási árkait, s egy különálló falrészlet alapozási árkát tártuk fel. E domb Ny-i oldala alatt átvágtuk a sáncot és a sáncárkot. Az árok mélysége a jelenlegi felszíntől mérve 190 cm, alja eléggé lapos. A sáncot az árokból kitermelt földből emelték. Magassága az eredeti humusztól számítva 240 cm, szélessége a sánctalpnál 3—3,5 m lehetett. Az elővárban egy 270 cm átmérőjű meszesgödröt, s az elővárat védő négyszeres cölöpsor részleteit tártuk fel. 116