Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)
Magyar közép- és újabbkor
néhány hetes kutatás folyt. Eredményként római és középkori falmaradványok, néhány rendkivül érdekes kisméretű munkagödörszerüen kialakított mélyedés került elő, amelynek sajnos leletanyag hiányában pontos datálását nem végezhettük el. Az épület felújításán dolgozó munkások egy középkori faragott kőtöredéket adtak át. (BTM) Zádor Judit 160/7. Budapest, III. Lajos utca - Serfőző utca (Árpád hid É-i oldal); Folytatni kívántuk az Árpád hid D-i oldalán feltárt középkori beépítés kutatását az Árpád hid építésekor megszüntetett Serfőző utca É-i területén, mely jelenleg a hid É-i oldalát kisérő park. A kutatás során megkaptuk a XVIII. sz. -i Lajos utcának a folytatását illetve a Lajos utca Ny-i oldalán álló ház K-i falát. Az újkori utréteg alatt a hid irányába haladó közmüvekkel erősen zavarva korábbi utrétegek egy-egy foltját találtuk. A legkorábbi utréteg alatt egy nagyméretű római kori épület maradványa került elő. A XVIII. sz.-i épületen belül középkori agyagpadló maradványát tudtuk meghatározni. A továbbiakban a volt Tavasz utca helyén megkaptuk az újkori épület fala alatt annak a középkori épületnek a folytatását, melyet előző évben a Korvin Ottó tér Ny-i oldalán húzódó parkrészletben tártunk fel. A középkori épületet Ny-i irányból lehetett megközelíteni, mert az épületbe vezető lépcsőnek egy részletét sikerült feltárni. A középkori épületen belül agyagpadló és tüzelőhely maradványa került elő, gazdag XIII. sz. -i kerámiával, közöttük két ép fehérfazékkal. A középkori épület alatt egy későrómai épület küszöbe és falrészlete volt meghatározható. Meghatároztuk a XIX. sz. -ban térképeken is jelzett Szentháromság szobor alapozását. (METROBER) Munkatárs: Tóth Ágnes. Bertalan Vilmosné 160/8. Budapest, III. Lajos utca 158 . Az épület felújítását megelőzően lehetőségünk volt az épületen belül kutatás végzésére. Az előző években végzett ásatásoknál és az épület álló falainak megkutatásánál már kitűnt, hogy a jelenlegi egy helyrajzi számú épület a középkorban (XIII. és XIV. sz.-ban) több különálló épület volt, melyeket a XV. sz. végén, a XVI. sz. elején építettek össze. Ugyancsak a D-i traktus alatt jelentkező két középkori ház között egy kövezett útfelületet találtunk, feltehetőleg egy sikátornak a helyét. A második D-i középkori épület91
