Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Magyar közép- és újabbkor

nél a Ny-i és K-i oldalán is találtunk egy-egy bejáratot. A K-i bejárat látszott a XV. sz. végén kialakitott nyilasnak és lépcsőnek. A helyiség belső szintje a külső szinthez viszonyitva mélyebben helyezkedett el. Az E-i traktusban feltárt XIII. sz. -i épületre ráépült későközépkori háznál a legutolsó átépitésnél a pince és a helyiség padlószintje között egy vastag feltöltési réteg helyezkedett el. (BTM) Munkatárs: Nagy Ildikó. Bertalan Vilmosné 160/9. Budapest, III. Lajos utca 172., 174. Serfőző u. (V). (Árpád hid D-i oldala); Az Árpád hid szélesitését megelőzően a BTM már évek óta végzett ásatásokat a hid szélesitési sávjában. 1979-ben a Lajos utca 172-174. helyén középkori épület két helyisége került elő. A két helyiség D-i illetve E-i lezárását kivántuk ez évben meghatározni, 1980-ban. A munka során két ujabb középkori helyiség került elő. Az egyik középkori helyiségbe a Ny-i oldalról bejáratot tártunk fel, mely az épület külső szintjéről több lépcsővel vezetett be a középkori helyiségbe. A XIV. sz. -ban épült ház bejáratánál egy későbbi beszükités mutatkozik. Ugyanilyen nyilás beszükitést találtunk az előző évben, az épület E-i helyiségében is. Az épület K-i oldalán későközépkori kutat találtunk, melyet azonban csak 2, 5 m mélységig tudtunk kibontani. A betöltési anyagban későközépkori és török-kori kerámia volt. Ugyancsak tisztáztuk az épület K-i oldalán 1979-ben feltárt helyiségek kapcsolatát az ÉD-i irányú középkori épülettel. Az épület Ny-i oldalán kővel kirakott kemence maradványa került elő. Az épület D-i oldalán ugyancsak elbontott tüzelőhely maradványát tártuk fel (ennek kibontását Nagy Ildikó végezte). (METROBER) Munkatárs: Nagy Ildikó és Tóth Ágnes. Bertalan Vilmos

né 160/10. Budapest, III. Lajos u. 179

. (A telek egy részén jelenleg a Budapesti Rádiótechnikai Gyár garázsa és szerelőműhelye van.) A IV. sz.-i erődités feltárásánál a bástyafal É-i oldalán középkori épület falrészletét határoztuk meg. Az épület kiterjedését illetve a plébánia templom előtt feltárt K-Ny-i irányú és feltehetőleg a középkori Margit utcával azonositott utcának K-i folytatását kivántuk tisztázni. A feltárás során megállapíthattuk a középkori épület É-i zárófalát, mely azonban egy átépítésnek az eredménye. Az eredeti zárófalat újkori bolygatásokkal elbontották. 92