Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Magyar közép- és újabbkor

volt. Nagyjából körülvettek egy, a domb legmagasabb pontján levő köves, habarcsos foltot. Nagyobb kő a foltban nem mutatkozott. Annak tisztázására, hogy mélyebben számíthatunk-e még bolygatatlan csontvázakra, az emiitett folt D-i oldalán egy kutatóárkot kezdtünk, melyben már az első ásónyomnál ujabb emberi váz került elő. A domb környékén a friss szántásból nagy mennyiségű középkori cserepet gyüjtöttünk, és megfigyeltük egy kemence nyomát (faszenet és átégett agyagtapasztást fordított ki egyben az eke), valamint több vöröses, átégett foltot. (Ta) Lovász Emese 188/1. Szentendre - Templom té

r (Pest m.) (XXXIV). A XIII. sz.-i eredetű róm. kat. templom körüli teret a Városi Tanács leköveztette. A kövezés előtti gépi mélyítés során sirmaradványok és falrészletek kerültek elő. így vált szükségessé a kőburkolat lefektetése előtt az ásatás, amelynek eredményei az alábbiak: A templom D-i oldalán két egymásra merőleges 11 illetve 15 m hosszú kutatóárokkal vizsgáltuk a rétegviszonyokat. A kutatás során világossá vált, hogy a templom egy sziklafennsik legmagasabb pontján áll, a terep innen kifelé minden irányban lejt, s a D-i oldalon - egy 15 m-es szakasz után meredekké válik. E meredély szélén találtak meg egy ive lten K-Ny - ÉNy-i irányban húzódó, 90°-ban kidőlt (gyenge alapozású) kőkerítés mintegy 15 m hosszan egybefüggő maradványait. E kerítés É felé a toronyhoz csatlakozhatott eredetileg, K felé nem találtuk meg a további szakaszait a domb szélének későbbi leomlása következtében. Ez a fal a templom körüli temető (a XIX. sz. elejéig temetkeztek ide) kerítése lehetett. A kutatóárkokban megfigyelt felső rétegekben XVIII-XIX. sz.-i sirok bolygatott maradványait találtuk 1-2 szép ruhadisszel, alattuk egy szakaszon valószínűleg XVIII. sz. -i építési törmelék elplanirozott rétege volt, mely a török-kor utáni újjáépítéssel lehet kapcsolatos. Nagy mennyiségű II-III. sz.-i kerámiaanyag került elő, 1-2 sigillata töredékkel és dák jellegű cserepekkel. A római kori leletek részben az építési hulladék és a szikla közötti szinteken, nagyrészt pedig a felszínhez közel, keveredett, bolygatott másodlagos helyzetben voltak. Közöttük kevés középkori, több újkori töredék is előfordult. Az E-i oldalon a torony mellett egy 6x4 m-es kis kétosztásu kőház maradványait tártuk föl. Alapját a sziklába váj118