Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Magyar közép- és újabbkor

ták, a falak kötőanyaga agyag volt. Az ÉNy-i sarok omladékában egy spiráldiszes szürkésfehér fazék cserepei kerültek elő, amely az épületet a XIII. sz. -ra keltezi. Korábbi megfigyeléseinkből arra következtetünk, hogy a középkori templomtól É-ra, vele egykorú épület, vagy épületek állottak, lehetséges, hogy a forrásokban emiitett püspöki udvarház illetve az esperesi székhely tartozékai. A most talált kis épület is ezt a feltételezést támasztja alá. (Ta) Tettamanti S

arolta 188/2. Szentendre - Vöröshadsereg u. 10

. (Pest m. ) (XXXIV). A leendő Anna Margit - Arnos Imre Muzeum számára a város egy XVIII. sz.-i épületet kezdett rendbehozni. A műemléki alapfalkutatás során középkori cserepek kerültek elő. Ez tette szükségessé a régészeti feltárást. A ház falára merőleges kutatóárokban az udvaron a felső rétegekben valóban középkori anyag jött elő, alatta azonban újkori cserepek. Kutatást végeztünk az épület belsejében is, az É-i helyiségben az udvari árok folytatásában. A következőket állapítottuk meg: a ház megépítése előtt minden valószínűség szerint a középkorban - egy É-D-i irányú fal húzódott itt, amelynek alapját a szoba deszkapadlója alatt egész az É-i falig követhettük, s az udvaron is 5 m hosszan. Ez a fal az épületben a küszöb előtt K felé beugrást mutat, majd igy eltolódva folytatódik É-nak. A fal körül a középkori (XIVXV. sz. -i) cserépanyag zöme bolygatottan másodlagosan került elő, de nyomokban meg tudtuk figyelni a fal alapozási árkát és járószintjét is, s az itt hitelesen előkerült 1-2 középkori cserép datálja a falat. Sajnos az udvaron később, valószínűleg a XVIII. sz. elején, még a ház építése előtt egy hatalmas gödröt ástak, ez megbolygatta a középkori fal felmenő részét, a középkori rétegeket, innen a sok újkorival kevert középkori lelet. A D-i részen még magát az alapfalat is szétszedték, s ide egy illemhely négyszögletes falazott emésztőjét (?) építették. Ennek betöltéséből szép XVIII-XIX. sz.-i anyag jött elő. XVIII. sz. végi forrásból tudjuk, hogy a kutatott terület környéke a XVI. szban lakott volt. (Ta) Tettamanti Sarolta 189. Szerencs, Rákóczi vá

r (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XVII). Az előző évinél kisebb kutatás némileg módosította a 119