Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Magyar közép- és újabbkor

3. A Szentháromság szobortól ÉNy irányban húzódó azonos kialakitásu tufapince. A pincegádor itt is eltömedékelt, kitisztitása 1981-ben esedékes. A tömedék felszinén késő-kőzépkori edénytöredékek voltak. Mindkét pince bejárati része pirosra égett, a tömedék hamus, faszenes. (Ta) Kárpáti Gábor 179/14. Pécs - Teréz u. 7

. (XXVI). Pincekutató (2 x 2 m alapterületű) aknában 3 m vastag középkori cserepeket tartalmazó réteg volt, az akna ÉNy-i sarkában egy kővel falazott eltömedékelt kut jelentkezett, a kutat a XVIII. sz. -ban tömedékel ték el. A középkori réteg alatt 80 cm vastag római kori réteg volt. (Ta) Kárpáti Gábor 179/15. Pécs - Timár u. 7

. (Baranya m. ) (XXVI). Üregkutató aknában a felszin alatt 120 cm mélységig késő-középkori cserepeket tartalmazó réteg volt. (Ta) Kárpáti Gábor 179/16. Pécs - Timár u. 31

. (Baranya m.) (XXVI). Pincefeltáró aknában a felszin alatt 150 cm vastag hódoltság-kori edénytöredékeket tartalmazó réteg volt. (Ta) Kárpáti Gábor 180. Pusztakovácsi - Kürtöspuszta (Somogy m. ) (L). A Somogy megyei MAB felkérésére rövid ideig tartó régészeti kutatást folytattunk a Kürtöspuszta-i kápolnában, illetőleg mellette. A kápolna belsejében húzott négy kutatóárok segitségével megtaláltuk az előző, a középkori templom közel 2 m mélységig húzódó falmaradványait. A D-i és az E-i részen később elfalazott nyilások (ajtók) maradványait figyelhettük meg. A kápolna Ny-i falán kivül húzott kutatóárokkal sikerült meghatározni a középkori templomhoz tartozó és javarészt elpusztitott, elhordott temető alsó Ny-K-i tájolású sirmaradványait. A kápolna a jelenlegi Ny-i falon kivül nem folytatódott. Ellenben a K-i, vagyis a jelenlegi, a bejárat előtt húzott kutatóárkunkban előkerült félkörives, habarcsba ágyazott kő illetőleg téglából épült falmaradvány, a középkori templom elbontott szentélyének az alapmaradványa. Vagyis a jelenleg is fennálló tégla113