Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1980. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)

Magyar közép- és újabbkor

lapalaku építményhez a középkorban egy félköríves, apszisos szentély tartozott. A XVII. sz. végén már romtemplomként sze­replő középkori építményt a forrásadatok szerint a XVIII. sz. ­ban részben elbontották (lásd szentély) illetőleg a hajérész kö­zépkori falmaradványai fölé - középkori és XVIII. sz. -i téglák­ból - uj, gazdasági építményt emeltek. Az építményt 1913-ban renoválták, majd 1942-ben ujjászentelték és egyházi célok­ra használták. Az átépítések, a renoválások során a templombelsőt át­forgatták, a benne illetőleg a mellette lévő sírokat feldúlták. (Ta) Munkatárs: M. Hrotkó Zsuzsanna. Magyar Kálmán Sály - Lator (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) Lásd 147. sz. 181. Sárospatak, K-i várfa l (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) (XXVIII). A városrendezési tervhez kapcsolódva ebben az évben folytattuk a K-i várfal kutatását, a várárok feltárását. A vár­falhoz ragasztott házak szanálásával lehetőség nyilt a Vizi-kapu védelmére épített bástya alapfalainak régészeti kutatására. Ez a bástya I. Rákóczi György erődítéseihez kapcsolható, az elő­került alapfalak alapján feltételezzük, hogy nem egy periódus­ban épült. A feltárt ötszögü bástya méretei igen tekintélyesek. (Tel­jes szélessége a várfalnál 31 m, D-i fala 13 m, É-i 14 m, a tompaszöggel csatlakozó DK-i 14 m, EK-i 18,2 m hosszan lett kibontva. Az alapfalak 1,3 - 1,5 m szélesek.) Az előkapu vé­delmét külső falölv biztosította, az ÉK-i oldalon feltárt felveze­tő kapuval kapuszorost képezve. Ezen kivül húzódott a külső falöv, a várárok ellenfalaként lezárja a területet, mely ezután meredeken lejt a Bodrog partjára. Az előbástya belsőben feltártunk egy XVII. sz.-i csatorna­rendszert, amely a külső vár területéről összegyűjtött vizet a várfalban lévő XVI. sz. -i vizkivezetőn át vezette a Bodrogba. A várfal kutatása lőrések kibontását eredményezte, és tisztázta, hogy a várfalban lévő lépcsőt a XVI. sz. -i lőrés át­alakításával, egyrészének elfalazásával, másik részének kibon­tásával nyerték, és az alapozási vizsgálatok szerint az újkorban használták, igy a helyreállítás folyamán az eredeti állapotnak megfelelően a lőrést rekonstruálták. (OMF + Ta) 114

Next

/
Thumbnails
Contents