Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Árpád-kor

ÁRPÁD-KOR (Térképszám: 126-152.) 126. Aba sár-Pét er má

i (Heves m.) (X). Uj dülőut géppel történt kialakításánál, földcsuszamlással összefüggésben templomrom szentélye megsemmisült és itt a temetkezések nagyrésze elpusztult. A templom Árpád-kori eredetű, feltehetőleg a XI. sz. -ban épült. Belső hajótere négyzetes (6x6 m. ) Gyöngyössolymosi kemény kőből épült; a felmenő falak 1 m széle sek, 20-80 cm magasságig maradtak meg. A padlószinten habarcsréteg, közvetlenül felette égésnyomok. Az Árpád-kori padló szintjét 30 cm vastagon feltöltötték, feltehetőleg a XIV. sz. ban, és téglaburkolattal látták el. Ez a gótikus átépités a hajó szélességén nem változtatott, de jelentős hosszabbításra került Sor. A gótikus átépités anyaga homokkő. A négyzetes késő-középkori téglaburkolat javítását talán a XVII. sz. végén eszközölték. A templom feltöltési rétegében XV-XVII. sz. -i cserepek nem kis számban kerültek napvilágra. Az Árpád-kori templom szentélyének a fundamentuma - a földomlás ellenére megszakítatlanul feltárható; technikai okokból ez a munka 1980 évre maradt. - A hajó D-i oldalán 5 melléklet nélküli vázat tártunk fel, ezek a sirok kőpakolásosak. A mgtsz gépi földmunkájánál az elpusztult csontok között diákok bronz és ezüst "S"végü hajkarikákat is találtak. - Egyelőre tisztázatlan, hogy hol volt a bejárati ajtó, s hogy volt-e köritőfal. - A pétermáli templomrom kb. 1300 m távolságban épült a Bolttetőn részben feltárt monostor templomtól: feltehetőleg ez volt Sár első plébánia temploma. (Ta) Szabó János Győző 127. Abaujvár-Vá

r (Borsod-Abaúj-Zemplén m. ) (XVII). Az ispánsági vár területén a korábbi években feltárt templom É-i oldala mellett a temető és telpülés kutatását folytattuk. Az 1978. évben megkezdett szelvényekben nagyméretű Árpád-kori hulladékgödröket tártunk fel. A templomtól É-ra fekvő területen a kidőlt templomfal omladékát bontottuk ki. A templomrom alap75