Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Árpád-kor

falait a felmenő falrészek szintjéig visszatemettük. Elvégeztük a templomrom felmérését is. (Ta+TKFA) Felmérő: B. Horváth Alice épitészmérnök. Az ásatáson részt vett: L. Wolf Mária. Gádor Judit Bátmonos to

r-Pusztafalu (Bács-Kiskun m.) Lásd 154. sz. 128. Bodrog-Alsó-Büpuszt

a (Somogy m. ) (L). A puszta Somogyjád felé vezető Petőfi útjától É-ra lévő, közel 6-7 m magas, D-i és K-i irányból vizzel határolt, erdős dombján tártuk fel a XI-XII. sz. -i 26 m hosszú és 9 m széles, félkörivvel záródó, Ny-i oldalon toronnyal rendelkező téglatemplom alapmaradványait. Az agyagba döngölt tégla és kőalappal rendelkező épitmény-együttest nagyobb részben beásásokkal, falkiszedésekkel megbolygatták. Az ÉNy-i és a DNy-i támpilléres falak téglalapja maradt meg közel 2 - 2, 5 m-es magasságban. A hozzátartozó többi falalapot javarészt teljesen kiszedték. A templomkörüli temető sirjai (kivéve a DNy-i részen) bolygatottak. Ezen a szakaszon NyK-i tájolású, mellékletes (S-végü hajkarikás, gyürü, fülbevaló, övcsat stb. mellékletes) sirok kerültek elő. (A temető alsó, legrégebbi sirsorához tartozó csontvázak a templom alapfala alá húzódnak. ) A XI-XVI. sz. -i temető 150 sirját tártuk fel. Az épitmény a XVI. sz. -ban leégett, elpusztult. Leletanyag: Árpád- és középköri kerámia, középkori kályhaszemek, vaskés, balta és különböző szinü vakolatmaradványok. (Ta) Magyar Kálmán 129. Botfa-Avas heg

y (Zala m. ) (XLVII). Szőlőforgatás közben két egymást metsző kemence került elő. A felső leletet nem tartalmazott, az alsóban mintegy 70 kézzel formált ökölnyi agyaggolyó volt. Analógiák alapján a kemence árpád-kori. (Ta) Vándor László 76