Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)

Őskor

14/2. Csanytelek- Újhala stó

. A halastó épitésével kapcsolatos munkák során neolitikus telepjelenségekre, valamint szkita és kelta "sírokra bukkantak. Leletmentésünk során 2650 m^-en 56 szkita sirt tártunk fel. Ez az egész temetőnek kb. egyhatoda lehet. A temető birituális, ezen belül megtalálhatóak a nyújtott és zsugorított, valamint a szórthamvas és urnasírok is. A sirban való elégetés szokását is megfigyeltük. Érdekes a kettőssirok viszonylag nagy száma. A leletanyagban előfordulnak a háromélü bronz nyílhegyek, kúpos végű elektron spirálfüggők, szemes- és borostyángyöngyök, vas fokosok, lándzsák, vekerzugi tipusu zabla stb. Szórványként a területről egy vas nyéllel ellátott bronz tükör is előkerült. A kerámiaanyagban a helyi őslakosság edényei mellett a jellegzetes szkitakori típusok is megvannak. (Ta) Munkatárs: Vörös Gabriella. Az ásatáson részt vettek: Fári Irén, Gergely Anna, Koós Judit, Saliga László (SzMFM), Istvánovits Eszter, Kulcsár Valéria (ELTE), Béres Mária, Lőrinczy Gábor, Nagy Erzsébet, Tóth Ilona (JATE). Galántha Márta Csemő-Meleg dűl

ő (Pest m. ) Lásd 93. sz. 15. Csongrád-Bokros, Bokrospuszt

a (Csongrád m. ) (XXXV). A Tisza árteréből kiemelkedő Bokrospusztai szigeten - a Tisza III. vízlépcső leendő területén egy szakáiháti periódusba sorolható egyrétegű ujkőkori falu feltárása folyt. A felszíni humuszréteget földmunkagépekkel lehántattuk, majd a leletek dusulási pontjain 5x10 méteres - egybefüggő - blokkrendszereket nyitottunk, a közel öt hónapig tartó leletmentés során 4 munkahelyen összesen 7350 m^-t tártunk fel. Az ártéri sziget K-i peremét többszáz méter hosszan átkutattuk, e nagy egybefüggő feltárási felületen több régészeti korszak emlékét találtuk meg. Összesen 95 (az egykori felszinbe mélyedő háztartási hulladékkal feltöltött) agyagkitermelő gödröt, szabadtéri előteres kemencét, élelemtároló vermet illetve munkagödröt találtunk. Az egykori felszínbe mélyedő objektumok mintegy 80 %-a a szakáiháti kultura periódusára keltezhető, ehhez a középső újkori kulturához köthető az eddig feltárt 9 zsugorított csontvázas sir és az egyetlen mintegy felerészben megmaradt belső cölöpvázu, föld fölé épített, vertfalu lakóépület. Az ujkőkori hulladékgödrökből igen gazdag leletanyag került elő; számos ép illetve kiegészíthető agyagedény, nagyszámú kő- és csontszerszám és gazdag zoológiai illetve botanikai anyag. 10