Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1979. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/33. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1980)
Őskor
A 9 ujkőkori temetkezés közül három sirnak volt melléklete; egy-egy sirnak egy-egy edénye, az egyik edénymellékletes sirnak (6. sir) az edényen kivül egy spondylus kagylóból kialakított, nagyméretű, átfúrt hengeres gyöngye illetve a 7. sirnak, mely egy Inf. I. korú gyermek temetkezése volt egy nyaklánca. Ez utóbbi kiemelkedő fontosságú, ti. a korong alakú, átfúrt mészkőből illetve kagylóból faragott gyöngyök közé függőcsepp alakú csontfüggőket illetve apró kerekded rézgyöngyöcskéket fűztek. A sirt tájolása valamint a vázcsontokon nyomokban megfigyelhető vörös okkermaradványok alapján a szakáiháti kultura időszakára kelteztük, mellékletét pedig a Kárpát medence eddig ismert legkorábbi rézleletének tartjuk. A szüztalajba mélyedő zárt leletegyüttesnek egy része 8 háztartási hulladékkal feltöltődött gödör és két kut leletei egy egyenlőre közelebbről nem meghatározható késő rézkorikorabronzkori időszakhoz köthetők. A gazdag leletanyagot szolgáltató gödrök egyike feltehetően kultikus célokat szolgált (áldozati gödör?), ugyanis belőle a három ép korabronzkori szalagfülü korsón kivül anatómiai rendben fekvő borjú illetve sertés tetemek, valamint egy vaddisznó koponya került elő. Az ásatás során szarmatakori leletanyag is előkerült. Hagyatékukat néhány szüztalajba mélyedő hulladékgödör tartalmazta illetve egy sir, amelyet a benne talált Hadrianus érem az i. sz. II.sz. első felére keltez. A hulladékgödrökből származó kerámiaanyag ennél későbbinek látszik, ami a szarmaták többszöri megtelepedésére enged következtetni Bokros határában. (Ti-III). Társásatók: Galántha Márta és Horváth László. A feltáráson részt vettek: Kürti Béla, Raczky Pál, Somogyvári Ágnes, Király József rajzoló és Béres Mária, Lőrinczy Gábor és Nagy Erzsébet egy. hallgatók (JATE), valamint Iklódi András és Salenau Magdaléna egy. hallgatók (ELTE). Hegedűs Katalin 16. Dévaványa-Réhelyi dül ő (Békés m. ) (III). A lelőhelyen uj bányát nyitottak, melynek földjét utfelöltéshez szállitották el. A legközvetlenebbül veszélyeztetett területen a Körös kultura legkésőbbi szakaszának gazdag leletanyagu gödrét tártuk fel. (Ta) Goldmann György 11
