Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Magyar közép- és újabbkor

szélén feltehetőleg bolygatott későrómai kősirláda részletét találtuk. (BTM) Bertalan Vilmosné 185./a/10. Budapest, III. Bécsi ut 166

. (V). A régi téglagyár főépülete mellett 3 kutatóárokkal a középkori pálos kolostor helyét kerestük. Bebizonyosodott, hogy a téglagyár létesítésekor a középkori épületeket teljesen megsemmisítették. A lejtő aljában, a Bécsi úthoz közel ásott szelvényben római kori sirok mellett két középkori szemétgödör került elő. (BTM) Az ásatást Topái Judit folytatta. Csorba Csaba 185. /a/l I. Budapest, III. Bécsi ut 269

. (V). A Selyemkikészitő Vállalat irodaépületének alapozásakor feltárásra kerültek olyan épületek is, amelyeket 1945 előtt Garády Sándor megásott és középkori eredetűnek határozott meg. A megfigyelés során kiderült, hogy a területen valamennyi fal újkori, közép- és törökkori cserép szórványként sem került elő, a terület a középkorban beépítetlen volt. (BTM) Csorba Csaba 185./b. Budapest, I. Szent György té

r (V). 1978-ban a volt királyi palota területének s a Szent György térnek három szakaszán végeztünk feltárásokat. 1.) A Szent György tér DNy-i szakaszán - a Szent György térről a palotához levezető - uj tengelyében középkori ut- és házmaradványokat tártunk fel. Az É-D-i irányú útnak három periódusa jelentkezett. A legkorábbi m'g a tatárjárás előtti várhegyi falunak kezdetleges, kisköves utja. Felette egy, az 1240/50-es évek városalapitása korából származó bogárhátú köves ut maradványa helyezkedik el. Ennek maradványaira a XV. század első felében épitik rá a Zsigmond korára tehető északi zárőfal kapujához s az északi kaputoronyhoz vezető díszes, cca. 3 méter széles nagyköves utat. Az utak nyugati oldalán három - kelet-nyugati hossztengelyü - kőház maradványát s pincéjét tártuk fel. Megállapíthattuk azt, hogy a XV. század elején, amikor a Zsigmond kor építészei megépi113