Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)
Magyar közép- és újabbkor
tették a palotát a várostól elválasztó 2,5 m vastag várfalat s annak kaputornyát, a korábban ott állt házak egyrészét a várfal előterében lebontották. Északabbra már olyan házmaradványokra is akadtunk, amelyeknek küszöb-szintjét már az uj XV. századi ut szintjéhez igazítottuk hozzá. (Az egyik pincemaradványban egy - 1686 szeptemberére datálható - török tömegsír került felszínre.) A területre általában jellemző az, hogy a törökkor sürün megszállta ezt a térséget; bódéiknak, félfödémes épületeiknek számos maradványa jelentkezett, 2.) A királyi palota Nagy Szárazárkának nyugati szakaszán - tehát a lebontott Udvarlaki Őrség épülete helyén - régebben megkezdett munkáinkat - a helyreállítás és bemutatás jegyében - folytattuk. Kibontottuk a Szárazárok Zsigmond kori hídjának három kőpillérét, a hidról a palota felé vezető kaputoronynak (a törökkori Zindánnak) alapfalait és pincéit. Ebben a térségben a budai város-, később várpalotafalaknak három periódusát tisztáztuk. A Szárazárok feltárt részének keleti oldalán húzódik Buda város első, 2 m széles, XIII. századi városfala, a már korábban megtalált un. "Patkó toronynak". E fallal párhuzamosan, nyugatabbra egy - az Anjou korra datálható - későbbi városfal jelentkezik, s végül legnyugatabbra emelkednek a Zsigmond korára tehető, hatalmas kváderekből épített, monumentális támpillérekkel megerősített a mai napig fennálló külső-felső várfalak. Megállapíthattuk: a Szárazárok hidját s a tőle délre álló kaputornyot az 1684. évi ostrom ágyutüzei tették tönkre. 1684 és 1686 között a törökök a funkcióját vesztett hid mögött (tehát attól keletebbre) egy belső várfalat vontak. Utóbb az egész területre ráépítették a XVIII. századi Stöckelgebaude un. udvari szolgáltató épületet, majd ennek lebontása után e helyre került az Udvarlaki Őrség - azóta ugyancsak lebontott - épülete. Ezeknek az építkezéseknek tulajdonitható az, hogy a Szárazárok hídjának a déli kaputornyának küszöbszintje alatt maradtak meg az általunk feltárt alépítmények. 3. ) A királyi palota terének nyugati Ujvilágkertjében, annak déli szakaszán kisebb tájékozódó ásatást végeztünk. 1944-es szintje alatt kétméteres átlagmélységben egy nagyobb törökkori épület maradványaira, alighanem Murád pasa itt állt dzsámijának alapfalaira bukkantunk. (BTM) Zolnay László Bük - rk. templo m (Vas m. ) Lásd 142. sz. 1 14 1
