Sz. Burger Alice (szerk.): AZ 1978. ÉV RÉGÉSZETI KUTATÁSAI / Régészeti Füzetek I/32. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1979)

Őskor

feltárását befejeztem, a II. szelvényben lévő része alapján megállapítható, hogy a bodrogke reszturi kulturának a hajdani felszínre épített keskeny épületéről van szó. A kisméretű II. , III. és IV. szelvényekben az alföldi vonaldíszes kerámia és a szakáiháti csoport leleteit és kevés jelenségét figyeltem meg, közöttük egy henger-alaku hulladékgödröt, az emiitett korszakok edénytöredékeivel. (RI) Makkay János 14./2. Endrőd-öregszőlő

k (Békés m. ) (III). Folytattuk a 39. sz. topográfiai lelőhelyen elkezdett ásatást. Ebben az évben a XV-XXX. szelvényeket tártuk fel. A Körös kultura időszakából egy nagyméretű paticsos szerkezetű épület került elő. Befejeztük az épület közelében egy nagyméretű hulladékgödör feltárását is, és találtunk további Körös-Gödröket és felszíni telep-jelenségeket. Feltártuk a 81-179.sz. sírokat. Ezek kis része szarmata-kori. Jellemzőjük, hogy egy részüket árok veszi körül. Az eddigi D-E tájolású sirok mellett most Ny-K és E-D tájolásokat is találtunk. A feltárt sirok nagy része honfoglalás- és kora Árpád-korba keltezhető. A honfoglalás - kori sírokban nyúzott lovas temetkezések is voltak. Néhány női sirban kéttagú csüngők, rombusz-alaku csüngők és sodrott nyakperecek voltak. Az Árpádkori sirok között sok volt a mellékletnélküli. Csak néhány sirban volt pénzmelléklet, S-végü hajkarika és üveggyöngy. Az ásatáson részt vettekrÁrkus Péter, Szelenau Magdalena és Nikolin Edit. (RI) Jankovich Dénes-Makkay János-Szőke Béla Miklós 14. /3. Endrőd, Polyák dülő. Hegedűs tany

a (Békés m. ) A 108-as számú topográfiai lelőhelyen, az 1977-ben feltárt 3 szelvénytől közvetlenül NY-ra és D-re ujabb 8 szelvényt tártunk fel, 1978. IX. 4-29. között. A szórványosan előkerült leletek között az alföldi vonaldíszes kerámia, a gávai kultura és az avarkor anyaga volt képviselve. A tiszapolgári kultura kis rétparti csoportjának gazdag kerámia anyagát találtuk meg. - A leletanyag erős koncentrálódása és az előkerült laza paticsfolt alapján valószínűsíthető, hogy a felszín közelében lévő, nagyrészt szétszántott, tiszapolgári kulturához tartozó házat találtunk. Felte10